Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy némi túlzással az emberiség történelme a háborúk és az azokat lezáró békekötések sorozata, a béke tartóssága pedig azon múlik, mennyire sikerült jó egyezségeket kötni.

Felidézte, hogy az ősidők óta létező konfliktusok megoldására a felek sok esetben vesznek igénybe közvetítőket, mediátorokat.

A mediátorok a békés vitarendezés, a békekötés kultúrájának hírnökei, akiknek fontos szerepük van a bíróságok tehermentesítésében - hangsúlyozta.

"Bár a magyar szabadságharcos nép, kultúrájához a békekötés kultúrája is hozzátartozik" - tette hozzá.

Az államtitkár az első felelős magyar kormány igazságügyi miniszterét, Deák Ferencet hozta fel olyan példaként, aki Magyarországon sikeres közvetítői, mediátori munkát végzett, amikor a levert magyar szabadságharc után sikeres kompromisszum segítségével békét kötött a Habsburg Birodalommal.

"Remélem, nem bánják, hogy az önök mediátori munkáját Deák Ferenc életművéhez hasonlítom" - mondta a megnyitó hallgatóságának Répássy Róbert.

Az államtitkár kiemelte, hogy valós és hosszan tartó megoldásokat a felelősség elismerése és a megoldás keresése hozhat, de ehhez biztonságos térre, valamint közvetítőre is szükség van. Előfordul, hogy egyik fél sem elégedett a végkimenetellel, de a mediáció tompíthat ezen az elégedetlenségen és segíthet kialakítani egy jobb konfliktuskezelési kultúrát - fogalmazott.

Elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium a hatósági ügyintézés megkönnyítésén és a mediációs eljárások támogatásán dolgozik.

Felidézte, hogy 2003-ban lépett hatályba a közvetítői tevékenységről szóló törvény, és a kormány azt szeretné, hogy a közvetítői eljárások száma tovább növekedjen, és azok komolyabb sérelmek, bűncselekmények, szabálysértések esetén is meghonosodjanak, hiszen eszközei és módszerei már két évtizede jelen vannak a magyar büntetőjogi igazságszolgáltatás területén is.

Hazai viszonylatban büntetőügyekben 2007 óta 65 ezer, szabálysértési eljárásokban 2014 óta 15 ezer közvetítői eljárás zajlott le - ismertette.

Tájékoztatása szerint a mediátorok évente 5-6 ezer büntetőügyben vesznek részt, ezeknek mintegy 80 százaléka, a szabálysértési eljárásoknak pedig 70 százaléka zárul megállapodással.

Az államtitkár azt mondta, az áldozatvédelmi politika azért is nagyon fontos, hogy a bűncselekmények áldozatai a sérelmeiknek közvetlenül is hangot adhassanak, ne nekik kelljen szégyenkezniük az elszenvedett sérelmek miatt.

A mediátorok szakszerű sérelemkezelő munkájának segítségével megvalósuló úgynevezett helyreállító folyamat segíti az áldozatot, az elkövetőt pedig szembesíti tettének következményeivel - tette hozzá.

A konferenciát a Bírók a Mediációért Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Közép-európai Mediációs Intézet, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Országos Mediációs Egyesület és a Res Iudicata Egyesület szervezte.

Az eseményre kiadott háttéranyagban azt írták, hogy Magyarországon egyre népszerűbbek a peren kívüli jogvitarendezési megoldások, az utóbbi években egyre többen fordulnak közvetítőhöz, azaz mediátorhoz, de Nyugat-Európában már lényegesen többen élnek ezekkel az alternatív módszerekkel.

A Magyarországon évente induló mintegy kétszázezer per körülbelül egy százaléka zárul valamilyen alternatív vitarendezési mód segítségével. A peren kívüli vitarendezés sokkal gyorsabb és gazdaságilag kifizetődőbb megoldás. Egy bírósági jogvita átlagos költsége négyszer annyi, mint a mediációé.

A gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái évente több mint százmilliárd forintba kerülnek a pereskedő feleknek és a magyar államnak.

Rámutattak ugyanakkor arra, hogy a jogi lehetőségekben Európában élen járunk, hiszen a közjegyző előtti egyezségi eljárás európai szinten is kuriózumnak számít. A közjegyző előtt kötött egyezség még a közjegyzői okiratnál is erősebb biztosítékot jelent: ha az egyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, akkor közvetlen végrehajtás indítható vele szemben, amit bíróságon sem lehet megtámadni - olvasható az összegzésben.