Rovaralapú takarmány-alapanyag fejlesztésén dolgoznak az SZTE-n
Belföld, 2026.10.14 15:37:49
Rovaralapú takarmány-alapanyag fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a megoldás kedvezően befolyásolhatja a haszonállatok egészségét, valamint termelési mutatóit - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a kutatás középpontjában az áll, hogyan lehet a gyógynövények hatóanyagait tenyésztett rovarok szervezetébe beépíteni úgy, hogy azok később funkcionális takarmány-alapanyagként járuljanak hozzá a haszonállatok egészségéhez.
A végső cél olyan takarmányok fejlesztése, amelyek természetes módon javíthatják a haszonállatok egészségét, növelhetik a termelés hatékonyságát, és hozzájárulhatnak a jobb minőségű állati eredetű élelmiszerek előállításához.
Hunyadi Attila, az SZTE Farmakognóziai Intézetének vezetője kifejtette, kutatásaik alapját a növények által a rovarok elleni védekezés érdekében termelt ekdiszteroidok vizsgálata jelentette. Kísérleteik során növényi kivonatokkal, illetve tiszta hatóanyagokkal etették a lisztkukacokat, valamint a fekete katonalégy lárvákat.
A professzor közölte, a koncentrált növényi kivonatokkal táplált katonalégy lárvák hatalmas mennyiségű ekdiszteroid-észtert képesek felhalmozni, arányaiban sokkal többet, mint egy gyógynövény. A vegyületek észter formában vannak jelen a rovarokban, amelynek a biohasznosulása kifejezetten magas, nagyon jól felszívódó anyagok.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és az SZTE tudományos eredmények piaci hasznosítását segítő pályázata által is támogatott kísérlet során kendermagos tyúkokon vizsgálták az így kezelt katonalégy lárvák hatásait. Azoknál a tyúkoknál, amelyek a hatóanyagokat felhalmozó lárvákat is fogyasztották, jelentősen megnőtt a tojáshozam, miközben jóval kevesebb takarmányra volt szükség, mert hatékonyabban hasznosították azok tápanyagtartalmát.
A kutatók által "turbó kukacoknak" nevezett lárvákkal néhány százalékban dúsított takarmányt fogyasztó tyúkok sokkal termékenyebbé váltak: az ilyen tenyészpároknál több kiscsibe kelt ki, melyek nagyobbak és erősebbek lettek, mint a kontrollcsoportba tartozó társaik.
A kísérletek folytatásaként, ezeket a kiscsibéket tovább nevelve és táplálva azt tapasztalták a baromfik jóval gyorsabban fejlődtek, jelentős izomtömeg-növekedést értek el, úgy hogy semmiféle hormonkezelést, vagy antibiotikumot nem kapott az állat.
Hunyadi Attila kiemelte, kutatásuk, amelynek szabadalma jelenleg a nemzetközi szakaszban tart, jóval túlmutat a fenntartható állattenyésztésen. Meglátása szerint a technológia nemcsak gazdasági szempontból lehet jelentős, hanem új alapkutatási és gyógyszerkutatási lehetőségeket is megnyithat.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!