Soltész Miklós, aki egyben az esemény fővédnöke, azt mondta: az egyház felállt a szovjet rendszer bukása után. A premontreiek újraindultak és fejlődnek Gödöllőn, Zsámbékon, Szombathelyen, Keszthelyen. Templomok újulnak meg és épülnek, Csornán pedig idősotthont hoznak létre - sorolta.
Az elért eredményeket azonban sok minden veszélyezteti az államtitkár szerint, aki kiemelte a neomarxista törekvéseket és "a liberális diktatúrát".
"Emlékezzünk", kik azok, akik "üldözték egyházainkat", és kik azok, akik "ma is fenyegetőznek"! - fogalmazott Soltész Miklós.
"900 évvel a hátunk mögött, újabb 900 évet szeretnénk megélni. Ne hagyjuk, hogy elvegyék ezt a reményt!" - tette hozzá.
Azt mondta, hogy a kommunista elnyomás óriási sebeket ejtett a magyar egyházon, a szerzetesrendeken, így a premontreieken is.
"Derékba akarták törni ezt a csodálatos hazát, derékba akarták törni egyházainkat, és bár részben sikerült is, (...) óriási pusztításokat okoztak, de egyet nem tudnak ezek a sem Istent, sem embert nem ismerők: hogy van Gondviselés" - hangoztatta az államtitkár.
A premontrei rend a 900 éves történelme során sok szépet, de sok keserűséget is megélt, a gyönyörű építések mellett óriási pusztításokat is. Tagjai ennek ellenére örök nyomot hagytak Európán, a Kárpát-medencén, Magyarországon kulturális, építészeti, nevelési és tudományos szempontból egyaránt - jelentette ki.
Soltész Miklós szerint a premontreiek jelenléte "mai világunkra" is nagymértékben kihat.
Az államtitkár köszönetet mondott a tanároknak, a hitoktatóknak.
Jos Wouters, a rend generális apátja, legfőbb elöljárója angol nyelvű beszédében hangsúlyozta: "testvéreik és nővéreik" a rend alapítása óta jelen vannak magyar földön.
Bár a premontreiek száma kicsi, minden kontinensen megtalálhatóak - fűzte hozzá.
(FOTÓ)
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!