Sulyok Tamás: "elmozdításommal megszűnt a jogállam"

Belföldi hírek, 2026.07.22

Sulyok Tamás szerint elmozdításával megszűnt a jogállam, a köztársasági elnöki tisztségtől alkotmányellenesen fosztották meg.

Sulyok Tamás választás
A volt államfő - aki korábban az Alkotmánybíróság (Ab) tagja, elnöke is volt - a mandiner.hu-n szerdán közzétett interjúban kiemelte, a rá vonatkozó alaptörvény-módosítás tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt, a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg.

Álláspontja szerint nem mondhatott le akkor, amikor Magyar Péter kormányfőként ezt követelte tőle.

"A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a - szintén az alaptörvényre tett - esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna" - hangsúlyozta Sulyok Tamás.

Arra a kérdésre, Magyar Péter miért nem tudta meggyőzni a lemondásról, a volt államfő úgy válaszolt: "A miniszterelnök kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott, azzal szembesített engem, hogy nem szólaltam meg bizonyos politikai ügyekben. Csakhogy ez több esetben tényszerűen is téves megállapítás, hiszen például a gyermekvédelmi ügyekben közleményt is adtam ki, (.. .) megnyilvánultam a választási kampány hangnemének kérdésében is".

Kiemelte: az államfőnek nincs politikai felelőssége, közjogi feladatai vannak, pártatlannak kell lennie.

A nemzeti egység megtestesítésével kapcsolatban a volt köztársasági elnök kifejtette: "egy plurális társadalomban a nemzet egységének kifejezése bonyolult". Egyedül a jogban nem lehet megosztottság, az minden állampolgárra egyformán vonatkozik
- tette hozzá.

Kifejtette. az államfő feladata nem a politikai egység kifejezése, a nemzet egységét azáltal tudja kifejezni, ha a hatalmi ágak politikai vagy személyi döntéseit közjogi keretbe foglalja az egész magyar társadalom számára. "Mindvégig erre törekedtem, és úgy gondolom, sikerült is" - jegyezte meg Sulyok Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ab nem tárgyalta az indítványát, Sulyok Tamás felidézte: annyi alkotmánybíró jelentette be személyes érintettségét, hogy a testület határozatképtelenné vált.

A volt államfő szerint Magyar Péter "közülük többeket megfenyegetett, hogy őket is eltávolítja, ez egyfajta dermesztő hatást gyakorolhatott rájuk".

Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy az alkotmány szerint egy új kormánynak a köztársasági elnökkel együtt kell működnie. "Ezt a kötelezettségét a kabinet megszegte, még úgy is, hogy a köztársasági elnök folyamatosan és mindenben együttműködött az új hatalommal, akárcsak az előzővel" - hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy a Tisza szerint áprilisban rendszerváltás történt, a párt felhatalmazása történelmi, a volt államfő úgy reagált: "a +rendszerváltás+ szó ebben az esetben politikai termék. Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt."

Azzal kapcsolatban, hogy az Orbán-kormány kritikusai szerint éppen a 2010 utáni kormányok építették le a jogállamot, Sulyok Tamás annyit mondott: "nem akarok részletesen belemenni és össze­hasonlítani az akkoriban történteket meg a mostani lépéseket, ám ha az ember józanul mérlegel, egyértelmű a különbség".
A volt államfő személyes benyomásai szerint Magyar Péter határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, "a jogi meg­fontolások kevésbé érdeklik".

Saját államfői tevékenységéről Sulyok Tamás úgy vélekedett: már a kezdet sem volt egyszerű, a kegyelmi ügy után pedig egyfajta válsághelyzet bontakozott ki, amely azonban megoldódott, lemondtak a politikai és jogi felelősséget vállaló szereplők, összességében jól működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere. "Alkotmánybírósági elnökként és államfőként is mindig kétharmados hatalommal álltam szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként" - fűzte hozzá.

Kiemelte: ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben, és szerinte most az látszik, hogy a hatalom a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. "Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve. Nyugaton ezt egyelőre másként látják, a hurráoptimizmusuk foglyai, de ebből ki szoktak józanodni" - fogalmazott.

Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án szűnt meg az alaptörvény 17. módosítása alapján. Az államfő feladat- és hatásköreit az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes házelnök látja el.
(MTI)


Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!