V. D.: A válogatóra való jelentkezés előfeltétele volt, hogy a jelentkezők kutatómunkát végezzenek, amelynek eredményeivel országos versenyen helyezést érjenek el. Kutatásomat a Szegedi Tudományegyetemen, az MTA-SZTE „Lendület” Biokolloidok Kutatócsoport keretein belül, 2021 óta végzem, Dr. Szilágyi István témavezetése mellett. A kutatási eredményeimből készült pályamunkákat az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián 3. díjjal, valamint a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján nagydíjjal jutalmazták, így lehetőségem nyílt megmérettetni magam a Magyar Innovációs Szövetség válogatóján. Maga a válogató két fordulóból állt: elsőként főleg angol nyelvű pályázati anyagok alapján választotta ki a bizottság a legígéretesebb hat jelentkezőt, majd egy személyes, angol nyelven zajló interjú keretében jelölték ki azt az egyet, aki képviselheti Magyarországot az ünnepségen. A végső döntésben bizonyára szerepet játszott a szakmai eredmények mellett a magabiztos nyelvtudás és a személyes motiváció is, bár a konkrét értékelési szempontokat természetesen csak a bizottság ismeri.

V. D.: A kutatási munka alapját a kolloidkémia egy igen új kutatási területe, a természetes enzimek utánzására képes szervetlen nanorészecskék, úgynevezett nanozyme-ok képezik. Az antioxidáns hatású enzimek számos kulcsfontosságú funkciót töltenek be az élő szervezetekben, többek között megvédik sejtjeinket különböző roncsoló hatásoktól, ugyanakkor nagyon érzékenyek és az előállításuk is költséges és körülményes. A kutatásom során vizsgált enzimutánzó nanorészecskék ígéretes alternatívát jelentenek egyes enzimekkel szemben. Előállításuk számottevően olcsóbb, sok közülük nincs káros hatással az élő szervezetre és biológiailag lebomló, ezért többek között a gyógyszer-, a kozmetika-, és az élelmiszeriparban a jelenleginél jóval szélesebb körben alkalmazhatóak lesznek, ha megfelelő ismeretekkel rendelkezünk róluk.

V. D.: Hatalmas megtiszteltetést jelent számomra, hogy én képviselhetem a magyar fiatalokat a Nobel-díj átadó ünnepségen. A hírt nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtam, amelyet tanáraim, családom és barátaim is viszonoztak. Mindemellett a lehetőség komoly felelősséget is hordoz, és hosszas felkészülést igényel majd a következő hónapokban.

V. D.: A felkészülés nagyrészét a Stockholm International Youth Science Seminar, azaz a Stockholmi Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Szeminárium határozza majd meg. A helyszínen tartott előadás mellett számos más módon is be kell majd mutatnom a munkámat, például írott összefoglaló és poszter formájában. Magyarként és szegediként különös büszkeséggel töltene el, ha Karikó Katalint idén Nobel-díjjal is kitüntetnék és ennek én is szemtanúja lehetnék Stockholmban – a világhírű kutatóval egyébként már volt szerencsém találkozni idén nyáron az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián, illetve annak díjátadó ünnepségén.

V. D.: Középiskolásként megmérettettem magam számos hazai tanulmányi versenyen, többek között kémia tantárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), ahol 11. osztályban 8. , 12. osztályban pedig 3. helyezést értem el. Kijutottam továbbá az idén májusban Asztanában rendezett 57. Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpiára, ahol ezüstérmes lettem. A versenyek tetőpontja éppen a napokban következik, hiszen az 55. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián Zürichben (júl. 16.-25. ) a négy magyar versenyző egyike leszek.

V. D.: Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar kémia szakán tervezem tovább folytatni. Pályaválasztás előtt álló, végzős középiskolásként, alapos utánajárással azt állapítottam meg, hogy az SZTE-n induló kémia képzés kiváló oktatókat és oktatást kínál. Döntésemben az is motivált, hogy itt megszakítás nélkül folytathatom a kihívásokkal teli, mégis izgalmas de már eddig is nagyon érdekes eredményekhez vezető kutatási munkát a Biokolloidok Kutatócsoport tagjaként. Így az „élet kapujában” még nem látom teljesen, hogy mit tartogat számomra a jövő, hiszen ezt megannyi kiszámíthatatlan tényező befolyásolhatja. Abban azonban biztos vagyok, hogy kémiával és kutatással szeretnék tanulmányaim elvégzése után hivatásként is foglalkozni. Bár a családomon belül is bőven áll előttem példa a kutatói pálya szépségei és kihívásai tekintetében. A kémia területén ugyan én leszek az első, de édesapámtól, aki növénybiológus kutató és édesanyámtól, aki egyetemi oktató korán nyerhettem némi bepillantást a természettudományok világába.