P. T.: A Molekuláris Tumordiagnosztikai Laboratóriumban zajló kutatás egy része, egy bizonyos ideje a HCEMM Kutatóintézetben is zajlik. A beruházás két sikeresen elnyert GINOP pályázatnak és egy új EFOP pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg. Az anyagi támogatásnak köszönhetően számos új diagnosztikában és kutatásban is használható eszközzel bővült az egyetem. A tavalyi évben begyűjtött vérmintákat egyrészről a kutatásba felkért önkéntes (daganatot nem hordozó) személyektől gyűjtöttünk be, másrészt pedig az SZTE SZAKK Onkológiai Klinikáján kezelt, emlődaganatos betegektől származik. A mérésekből származó eredmények elemzése után pedig az eljárás leírása publikálásra került a Cells, magas presztízsű tudományos folyóiratban. Ez a tudományos publikáció az emlődaganatra vonatkozó kutatásaink eredményét összegzi. És reméljük, hogy a következő két cikk, amin jelenleg is dolgozunk, még magasabb színvonalú szaklapokban fog megjelenni. Az egyik a heredaganatra, a másik pedig a melanóma kapcsán végzett kutatásainkra terjed ki. Természetesen a betegeknek előbb egy beleegyezési nyilatkozatot kellett, hogy aláírjanak, illetve ahhoz, hogy mindezt végig tudjuk vinni, egy etikai engedélyre is szükségünk volt. Sajnos azonban ez a kutatás nagyon költséges, így egyelőre nem tudunk minden önkéntest fogadni, akit esetleg érdekelne, hogy mutat-e hajlamosságot a szervezete vagy sem a rákos megbetegedésekre, illetve hasonló okok miatt nem tudunk minden már rákos megbetegedéssel küzdő pácienst sem kivizsgálni, ezért kezdtük el ráktípustól függően a kutatást. Így esett elsőként az emlődaganatra a választásunk - évente 8000 embert érint az országban, és 2000 fő közülük évente sajnos el is halálozik benne.

P. T.: Az eredményeink alapján, a vizsgálati csoport vérmintái 85%-os pontossággal képesek igazolni, hogy az illető a daganatos betegségre jellemző miRNS mintázatot mutatja, illetve a kutatási projekt arra is fókuszál, hogy ezt a kutatást olyan irányban fejlesszük, ami azt is megmutatja, hogy mely célzott tumorterápiás eljárások bizonyulhatnak a leghatékonyabb kezelésnek a daganatos páciens számára. Egyelőre az emlő-, a here-, a melanóma-, a tüdő- és a vastagbélrák korai felismerésén és célirányos gyógyításán dolgozunk. A módszer egyébként úgy tűnik, hogy a kezelés hatékonyságának nyomon követésére is alkalmas lehet. A vizsgálatok nemzetközi szintű standardokat követnek, de az elsődleges, ígéretes eredmények mellett is, ki kell emelni, hogy egyelőre még tesztfázisban vannak. A kutatást érintő feladatok elvégzése közben megszerzett tudás és tapasztalat ugyanakkor kiváló tudásbázisként szolgál majd a következő generáció képzéséhez is. A kutatásban jelenleg a tapasztalt kutatók mellett PhD hallgatók és TDK hallgatók is részt vesznek.

P. T.: Mint minden kutatási folyamat, a miénk is nagyon összetett és éppen emiatt lassú is. Egyelőre most azon dolgozunk, hogy a megnövekedett igényekhez, megfelelő finanszírozási formát találva, folytathassuk a fejlesztést egy nagyobb, reprezentatív, ezer főt számláló vizsgálat keretében. Ennek a menete az eddigiekhez hasonló lenne. Reményeink szerint, - mivel az első eredmények a vártnál jobbak lettek - másfél év múlva már arról tudunk majd beszélgetni, hogy kik és hogyan vehetik igénybe ezt a vizsgálatot Szegeden, amely örömmel jelentem, hogy már most az ország egyik nagyon fontos diagnosztikai irányú, fejlesztési központja. Úgy gondolom, bátran kijelenthetjük, hogy a vérszérum alapú diagnosztikában már most egyedülállók vagyunk Magyarországon. Szeretnénk, ha idővel európai és világviszonylatban is egyfajta központtá válhatnánk, melyhez hozzátenném: óriási előny, hogy minden kutatásban résztvevő személy szívügyének érzi a dolgot és az is, hogy mindez Szegeden egy egyedülálló kutatási infrastruktúrával is társul (SZTE Biobank, MTA-ELKH, HCEMM) külön előnyökkel jár.

P. T.: A csapat az SZTE onkológusaiból, molekuláris patológusaiból, fizikusaiból, biológusaiból, illetve két ipari partnerből, az Enterprise Communications Magyarország Kft. -ből és DeltaBio 2000 Kft. -ből tevődik össze. Emellett a nemzetközi projektjeink révén folyamatosan megosztjuk eredményeinket a külföldi kutatókkal és partnerekkel is.

P. T.: Igen, nagyon fontos, hogy jelen legyünk a köztudatban, hogy a társadalom megismerjen bennünket és azt, amin dolgozunk. Elsősorban szakmai körökben, de a lakosság körében is igyekszünk mindezt ismertetni. Konferenciákon veszünk részt, interjúkat adunk és, ahogyan már említettem, ha minden jól megy, már most neves szaklapokban publikálunk, és örülünk, hogy ez a sor folyamatosan bővül. Szabadidőnkben - bár az elég kevés van - új információkat gyűjtünk a tudományos folyóiratokból, tudást és tapasztalatot cserélünk a külföldön élő, hasonló kutatásokat végző kutató kollégákkal, ezzel is fejlesztve magunkat annak érdekében, hogy minél gyorsabban, minél magasabb szintre juthassunk. Ez sokszor azt is jelenti, hogy a hét minden napján, reggeltől-estig dolgozunk. Éppen ezért nagyon boldogok vagyunk akkor, amikor nemzetközi konferenciákon azt halljuk, a világon vezető pozícióiban lévő patológus/onkológus kollégáktól, hogy az lesz a jövő, amivel tulajdonképpen mi Szegeden több éve foglalkozunk és, amit fejlesztünk. Ez a legjobb visszaigazolás arra, hogy megéri mindezt csinálni. Szeretnénk, ha Magyarország lenne az az ország, ahol a legjobb hatékonysággal működne a daganatok felismerése és kezelése, és Európában nem a dobogó tetején állnánk a százezer főre vetített, daganatos megbetegedésekhez köthető halálozási statisztikákban.