Közölte: a kilenc éve meghirdetett keleti nyitás gazdasági és politikai stratégia fókuszában a kiegyensúlyozott együttműködési kapcsolatok kialakítása állt, a magyar kormány pedig a kölcsönös bizalom talaján építette kapcsolatát a Kínai Népköztársasággal.

Elmondta, kilenc éve a magyar gazdaság a szakadék szélén állt a világválság miatt. A magyar kormány célja ekkor nem csupán az volt, hogy az ország túlélje a válságot, hanem hogy megerősödjön a krízis utáni időszakra.

A miniszter kiemelte: a kormány a teljes foglalkoztatottságot is kitűzte célul.

Kifejtette, a kormány 800 ezer új munkahelyet hozott létre az elmúlt kilenc évben, 12,5 százalékról 3,3 százalékra csökkentve a munkanélküliséget.

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország 5,2 százalékkal a második legnagyobb növekedési rátával rendelkezik, az elmúlt két évben pedig minden jelentősebb befektetési és kiviteli rekordot megdöntött - húzta alá.

A kormányzatnak ráadásul úgy sikerült élénkíteni a gazdasági növekedést, hogy közben sikerült fenntartani a pénzügyi és költségvetési egyensúlyt - hangsúlyozta.

A miniszter elmondta: Magyarország csökkenti a munkaerőre vonatkozó adóterheket, és különböző pénzügyi támogatásokkal igyekszik vonzani a befektetőket. Az ország a "Magyarországon gyártott" termékek felől a "Magyarországon fejlesztett" termékek felé mozog - fogalmazott.

A külügyminiszter a fórum megnyitója előtt találkozott Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel, valamint Ni Jüe-fenggel, a Kínai Vámhivatal (GACC) miniszterével.

A fórum panelbeszélgetésein a résztvevő magyar és kínai cégek képviselői arról is tárgyaltak, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben a kis- és közepes méretű országok számára milyen lehetőségeket kínálhat Kína Egy övezet, egy út globális gazdasági és infrastrukturális kezdeményezése, továbbá, hogy milyen szerepe lesz a jövőben az elektronikus és hagyományos kereskedelmi csatornáknak.