Törvényszék: az EU értesítésével lépett életbe a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésnél
Belföld, 2019.02.14
A munkaerő-kölcsönzésnél a fordított adózás Magyarországon akkortól volt alkalmazható, amikor megérkezett az erre vonatkozó európai uniós (EU-s) döntésről szóló tájékoztatás, annak nem volt visszamenőleges hatálya - tájékoztatta a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője a Human Operator Zrt. és az adóhatóság közötti jogvitáról szóló európai bírósági döntés kapcsán csütörtökön az MTI-t.
Bartalné Mentes Judit felidézte, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Human Operator Zrt. ügye 2017 nyarán került a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, mivel a cég és az adóhatóság között jogvita alakult ki a fordított adózásról. Az ügyben a zalai bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, amely szerdán hozott határozatot.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti: az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az államnak. A számlát így a cég áfa nélkül állítja ki, az adót pedig a vevőnek kell megfizetnie.
A fordított adózás Magyarországon 2006. január 1-jétől lépett életbe, akkor még csak egy szűk kört érintve, de azóta ez a kör jelentősen bővült, belekerült többek között a munkaerő-kölcsönzés is. E területen a fordított adózás elfogadását Magyarország - az Európai Bizottság szolgálatainál 2014. december 23-án és 2015. május 8-án iktatott levelekben - 2015. január 1-jétől kérte az Európai Uniótól. Az EU válaszként 2015. december 11-én értesítette a magyar kormányt arról, hogy helyt ad a kérelemnek, de nem rendelkezett a hatálybalépésről vagy az alkalmazás kezdő időpontjáról.
Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépett magyar törvényi rendelkezés ettől az időponttól alkalmazandó, vagy attól a dátumtól érvényes, amikor az EU értesítése megérkezett, vagyis 2015. december 11-étől. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e kérdés miatt függesztette fel a tárgyalást, és az esetet 2017 szeptemberében megküldte véleményezésre az Európai Bíróságra.
A bíróság szerdán hozott döntést, amelyben kimondta, hogy "a változás akkortól él, amikor a döntésről a kérvényező országot értesítették, visszamenőleges hatálya nincs, még akkor sem, ha a tagállam kifejezte szándékát a visszaható hatályú alkalmazására". Szankciót vagy büntetést tehát ebben az esetben nem lehet alkalmazni - jelezte Bartalné Mentes Judit.
A szóvivő hozzátette: az ügyet a továbbiakban - a közigazgatási bíróságok időközbeni átalakítása miatt - már nem Zalaegerszegen, hanem a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalják majd.
Előzőleg a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy nincs hatással az Európai Unió Bíróságának az adóhatóság és a Human Operator Zrt. közötti adóigazgatási eljárásban kialakult vitát lezáró döntésének a Czeglédy Csaba és társai ellen indult büntetőügyre. Szanka Ferenc úgy fogalmazott, a Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet a vád szerint úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza azok áfatartalmát, hogy azok adótartalmát senki, a bűnszervezet legalsó szintjén álló iskolaszövetkezetek sem fizették meg. A fordított áfa bevezetésére éppen azért került sor, hogy az ilyen és ehhez hasonló csalásokat meg lehessen előzni - tette hozzá.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti: az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az államnak. A számlát így a cég áfa nélkül állítja ki, az adót pedig a vevőnek kell megfizetnie.
A fordított adózás Magyarországon 2006. január 1-jétől lépett életbe, akkor még csak egy szűk kört érintve, de azóta ez a kör jelentősen bővült, belekerült többek között a munkaerő-kölcsönzés is. E területen a fordított adózás elfogadását Magyarország - az Európai Bizottság szolgálatainál 2014. december 23-án és 2015. május 8-án iktatott levelekben - 2015. január 1-jétől kérte az Európai Uniótól. Az EU válaszként 2015. december 11-én értesítette a magyar kormányt arról, hogy helyt ad a kérelemnek, de nem rendelkezett a hatálybalépésről vagy az alkalmazás kezdő időpontjáról.
Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépett magyar törvényi rendelkezés ettől az időponttól alkalmazandó, vagy attól a dátumtól érvényes, amikor az EU értesítése megérkezett, vagyis 2015. december 11-étől. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e kérdés miatt függesztette fel a tárgyalást, és az esetet 2017 szeptemberében megküldte véleményezésre az Európai Bíróságra.
A bíróság szerdán hozott döntést, amelyben kimondta, hogy "a változás akkortól él, amikor a döntésről a kérvényező országot értesítették, visszamenőleges hatálya nincs, még akkor sem, ha a tagállam kifejezte szándékát a visszaható hatályú alkalmazására". Szankciót vagy büntetést tehát ebben az esetben nem lehet alkalmazni - jelezte Bartalné Mentes Judit.
A szóvivő hozzátette: az ügyet a továbbiakban - a közigazgatási bíróságok időközbeni átalakítása miatt - már nem Zalaegerszegen, hanem a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalják majd.
Előzőleg a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy nincs hatással az Európai Unió Bíróságának az adóhatóság és a Human Operator Zrt. közötti adóigazgatási eljárásban kialakult vitát lezáró döntésének a Czeglédy Csaba és társai ellen indult büntetőügyre. Szanka Ferenc úgy fogalmazott, a Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet a vád szerint úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza azok áfatartalmát, hogy azok adótartalmát senki, a bűnszervezet legalsó szintjén álló iskolaszövetkezetek sem fizették meg. A fordított áfa bevezetésére éppen azért került sor, hogy az ilyen és ehhez hasonló csalásokat meg lehessen előzni - tette hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!