„Várható utórengés Csongrád-Csanád vármegyében” – interjú Dr. Raucsik Bélával
Belföldi hírek, 2025.10.22
Ahogy azt a webradio.hu is megírta: az éjjeli órákban 4,1-es magnitúdójúföldrengés keletkezett Csongrádon és annak környékén.
A szokatlan jelenség részleteiről Dr. Raucsik Bélát, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológiai Tanszékének egyetemi docensét kérdeztük röviden.W.R.: Csongrád megyére nem vagy legalábbis kevésbé jellemzőek a földrengések. Mi idézhette ezt most elő?
R. B.: Valóban, vármegyénk nem tartozik az ország legaktívabb szeizmikus zónái közé, de ebben a térségben is előfordulnak földrengések. Ennek természetes, tektonikai okai vannak, ugyanis a Pannon-medence (így Csongrád-Csanád vármegye területe is) geológiailag összetett felépítésű, ahol a kéreg egyes részeinek állandó, emberi léptékben lassú mozgása folyamatosan mechanikai feszültséget kelt a környező kéregrészekben. Ez a feszültség felhalmozódik, és időnként, elsősorban a már meglévő, korábban is aktív vonalak mentén, földrengések formájában oldódik fel. Ilyen aktív szerkezeti zóna található Csongrád közelében is, amely ‒ a témával foglalkozó geofizikus kollégák eredményei alapján ‒ északkeletre Dévaványa‒Derecske irányában nyomozható.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (KRSZO) munkatársai szerint a mostani esemény földrajzilag közel esik a júliusban szinte ugyanitt észlelt földrengéssorozathoz. A szakemberek vizsgálják, hogy a mostani rengés összefüggésben áll-e az említett nyári eseményekkel. Az, hogy a jelenlegi és a júliusi földrengés kiváltó oka azonos volt-e, vagy nem, csak akkor dönthető el, ha nagyszámú és jó minőségű adat áll rendelkezésre. A földrengések hipocentrumainak mind pontosabb meghatározása, valamint annak megállapítása, hogy milyen típusú deformáció (vetődés, „törés”; azaz fészekmechanizmus) állt a folyamat mögött, egy nagyon eszköz- és munkaigényes folyamat.
W.R.: Mennyire számít ez erősnek?
R.B.: A KRSZO által közölt 4,1-es magnitúdójú rengés világviszonylatban gyengének, magyarországi viszonylatban érezhető, de a károkozás szempontjából szerencsére mérsékelt erősségűnek számít.
W.R.: Várható utórengés?
R.B.: Igen, várható. A tapasztalatok szerint az ilyen erősségű és jellegű földrengést gyakran követhetik kisebb utórengések a következő napokban-hetekben. Az utórengések általában a főrengésnél gyengébbek, de lehetnek közöttük olyanok,
amelyeket a lakosság ismét érezhet. A szeizmológusok folyamatosan figyelik a térséget, és rögzítik az esetleges további mozgásokat.
W.R.: Mi a teendő ilyenkor, mit tanácsol azoknak, akik érzékelik a földrengést?
R.B.: Magyarországon a földrengések ritkán okoznak komoly károkat. A legfontosabb, hogy ne essünk pánkba! Ha a rengés néhány másodpercnél hosszabb, akkor lehetőleg kerüljük az ablakokat, tükröket, bútorokat (könyvespolc, szekrény), amelyek ledőlhetnek. Ha emeletes házból ki akarunk jutni a szabadba, ne
használjunk liftet. A földrengés után ellenőrizzük a környezetünket a sérülések szempontjából. Ha jelentős szerkezeti sérülést látunk az épületen, hagyjuk el azt, gázszag, vízcsőtörés esetén értesítsük a hatóságokat.
Ha érezte a földrengést, segítse a szeizmológiai munkát a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium online Földrengés-kérdőívének kitöltésével!
(Webrádió)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!