A kormány számításai szerint ez 21,5 ezer milliárd forintnyi állami kötelezettségtől mentesíti az országot - közölte a miniszter a Facebook-oldalán.
Vitézy Dávid bejegyzésében kiemelte: ez a szerződés volt a Fidesz egyik legsúlyosabb bűne, hiszen több mint három évtizeden keresztül garantált volna hatalmas profitot Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak, miközben évente százmilliárdokkal károsította volna meg a magyar adófizetőket.
Az egész konstrukciót szándékosan úgy alkották meg, hogy egy esetleges kormányváltás esetén se lehessen felmondani a szerződést. "Nekünk azonban alig több mint fél év alatt sikerült kiszállnunk belőle, ráadásul úgy, hogy az MKIF az üzemeltetéshez szükséges gépeket és telephelyeket is átadja a Magyar Közútnak, miközben az M1-esen zajló munkálatok sem állnak le" - fogalmazott.
Jövő áprilistól a magyar gyorsforgalmi úthálózat fenntartását és működtetését az állami tulajdonú Magyar Közút végzi majd, az eddigi költségek harmadáért. Az autópályák üzemeltetését végző kollégákat is átveszik - írta.
Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatott a magyar állammal a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.
Kiemelték: a koncessziós szerződés közös megegyezéssel zárul, a megállapodás részleteiről a tárgyalások lezárása után nyilatkoznak. A szerződés hivatalos lezárásig a társaság az üzemeltetési, felújítási és fejlesztési feladatát maradéktalanul, a hatályos és élő szerződéses kötelezettségeinek megfelelően viszi tovább, beleértve az M1-es autópálya bővítését.
Az Orbán-kormány idején, 2022 szeptemberében 35 évre szóló monumentális koncessziós szerződés lépett életbe, ez alapján a magyarországi gyorsforgalmi úthálózaton az üzemeltetési, felújítási és bővítési jogot az MKIF Zrt. - a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó hét magántőkealap konzorciuma - vette át. A társaság 1237 kilométer hosszú gyorsforgalmi út üzemeltetését és fenntartását vette át a Magyar Közúttól.
Az MKIF az állammal kötött szerződésben a hálózat fenntartása és üzemeltetése mellett azt is vállalta, hogy 2034-ig 279 kilométer új gyorsforgalmi utat épít, 299 kilométeren pedig bővíti a már meglévő hálózatot.
Az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a 35 éves szerződés miatt. A testület szerint a szerződés nem ruházott át elegendő működési kockázatot a vállalkozóra, ezért azt tévesen minősítették koncessziónak közbeszerzési szerződés helyett. A bizottság szerint a szerződés 2023 áprilisi és decemberi módosításai is sértették az uniós közbeszerzési szabályokat.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án, kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány megszünteti az autópálya-koncesszióról született szerződést, feljelentést tesz és büntetőeljárások indulnak.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!