A közelmúltban benyújtott vonatkozó törvényjavaslat szerint a rabok kártalanítási igényeit először a büntetés-végrehajtás (bv) bírálja el, és ha bv azokat nem tartja jogosnak, a büntetés-végrehajtási bíróhoz lehet fordulni, aki először megkeresi a korábban eljáró bíróságokat, hogy van-e olyan megítélt áldozati kárigény, amelyet ki kell a kártalanítási összegből elégíteni. Csak ezt követően rendelkezik az összeg kifizetéséről az elítélteknek - magyarázta Völner Pál.

Hozzátette: az elítéltnek járó kártalanítás kifizetése előtt az igazságügyi tárca is utánajár annak, van-e az elítélttel szemben érvényesíthető sértetti követelés.

Az M1 aktuális csatorna híradójában elhangzott: az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat célja, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek, továbbá, hogy a rabok kárigényét egy többlépcsős folyamatban bírálják el, és a megítélt pénzből először az áldozatokat kártalanítsák.

Völner Pál szerdán közölte az MTI-vel, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy megállítsa "a többmilliárdos iparággá változott börtönbizniszt" az eddigi szabályozás reformjával, emellett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba.