A tequila készítésének egyes lépései sorrendben

Bulvár, 2020.09.19

A minőségi tequila kapcsán a kóstolás és zamatolás mellett legalább ennyi érdekességet tartogat, hogy pontosan milyen folyamat mentén készítik el ezt a varázslatos italkülönlegességet. A bejegyzés keretei között ezt fogjuk megmutatni. Egészen a kiinduló pontig, vagyis az aratásig megyünk vissza, és onnét vesszük szép sorban a tequila készítésének egyes lépéseit és állomásait.

Tequila
A nulladik lépés az aratás

A magas minőségű tequila elkészítése elképzelhetetlen kék agávé nélkül. A növény termesztése és gondozása sok munkát és odafigyelést igényel annak érdekében, hogy az agávé szíve, vagyis a piña lehetőség szerint minél magasabb cukortartalommal rendelkezzen.

Az alapos főzés fontossága

A főzés hatására a piña lágyabb lesz, így könnyebb lesz belőle kivonni a cukortartalmat. Maga a főzés egyébként hagyományos téglakemencékben, illetve rozsdamentes autoklávokban megy végbe, az eredménye pedig fermentálható cukor lesz majd.

A speciális Tahona-eljárás

Ebben a fázisban az agávé fejrésze az őrlőterületre kerül, hogy a cukor kivonására sor kerüljön. A Tahona-eljárás a piña összetörését foglalja magába, mégpedig egy hatalmas, malomkőre emlékeztető szerkezet segítségével. Miután a zúzás és darálás megtörtént, a kapott eredményt alaposan átmossák és leszűrik. A cél ugyanis egyértelműen az, hogy sikerüljön kinyerni belőle a kifejezetten ízletes agávé levet.

Az erjesztés és lepárlás folyamata

Nagy méretű fa-, illetve rozsdamentes acéltartályokban megy végbe maga a fermentáció, amit gyakran élesztő hozzáadásával gyorsítanak fel. Hozzávetőlegesen hét és tizenkét nap közötti időtartamra van szükség ebben a fázisban. Az erjesztést követően rozsadamentes pot stillbe vagy desztillációs toronyba kerül a folyadék, és következhet a lepárlás. Egyes tequilaváltozatok kétszer, mások pedig háromszor is átesnek a lepárlás folyamatán.

A kulcsfontosságú érlelés

Talán a komplex mechanizmus egyik legfontosabb állomása, amely nagymértékben képes meghatározni a tequila minőségét és karakterét. Az érlelés képes csillapítani a kék agávé alapvetően intenzív karakterét, miközben a zamatok között is segít megteremteni a tökéletes összhangot. Szintén fontos szerepet játszik az érleléshez használt hordó életkora, továbbá az is, hogy a hordót korábban érlelték vagy pedig pörkölték. A tequila majdani ízvilágát mindezek mellett az is befolyásolja, hogy a hordóban korábban milyen ital volt.

A folyamat utolsó lépésének számító palackozás

A Silver tequilákat érlelés nélkül palackozzák, a Gold verziók pedig érlelt és érleletlen verziók elegyéből állnak össze. A Reposado tequilák érlelése legalább 2 és 12 hónap hosszúságú, az Añejo tequilákat 1-3 évig pihentetik, az Extra Añejo tequilák pedig akár 3 évnél is hosszabb perióduson keresztül érlelődnek.
(Webrádió)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!