A nagykövet a rendezvényen elmondta, hogy Japánban nagy hagyománya van a japánkert kialakításának, már időszámításunk előttről is van róla feljegyzés. Bár minden kert más, nélkülözhetetlen eleme a víz, a hidak, a dombok, azaz a természet megjelenése. Itt a vizet kavicsok szimbolizálják, amely így túlmutat a természet reprodukcióján - mondta.

A gyulai japánkertet a Japánkert Barátok Köre Egyesület álmodta meg, uniós pályázaton csaknem 20 millió forintot nyertek el rá. A kertet - amely Bartóki László elnök reményei szerint közösségi és rekreációs tér lesz - a gyulai könyvtár hátsó udvarában alakították ki.

A kertbe - Dani Zoltán japánkert szakértő tervei alapján - az úgynevezett torii kapun lehet belépni, szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amely mentén kőpadokat helyeztek el és kőlámpásokat telepítettek.

A jelenleg zárt helyen lévő kertet a könyvtár nyitva tartási idején túl is látogathatóvá teszik egy oldalsó és egy hátsó kapu megnyitásával - közölte Dézsi János intézményigazgató.

Görgényi Ernő polgármester az átadó ünnepségen emlékeztetett, Gyulán aktív civil szervezetek vannak, akikkel közösen sikerült felújítani az úgynevezett civil házat; a gyulai németek kulturális és közösségi épületét, a Máriás-házat; a régi kismozi helyén fogyatékkal élő személyek sportolási lehetőségét segítő bowlingpályát alakítottak ki.

Ugyanott hamarosan amatőr zenekarok számára stúdiót és próbatermeket rendeznek be. Emellett a Magyar Napfizikai Alapítvány napkutató obszervatóriumot hoz létre a városban, amely a hazai csillagászati tudományos élet egyik központja, továbbá egyetemi hallgatók gyakorlati képzőhelye lesz - mondta a városvezető.