Mese az ékszerekről
Bulvár, 2019.08.20
Honnan ered az ember, ékszerek iránti szeretete, és hogyan alakult ki a mai trend? Ebben acikkünkben rövid ékszer történelmet mutatunk be.
A kezdetek
Az ékszerek iránti vonzalom egészen az őskorra nyúlik vissza. Akkoriban még persze kezdetleges, az elejtett állatok fogaiból, csontjaiból készült nyakláncokat hordtak. Ezek a mai szemmel barbár, kidolgozatlan darabok voltak, de ettől függetlenül régészeti szempontból fontos leletek.
Az ókori Egyiptomból már jóval kifinomultabb darabokat láthatunk, amiknek elsődleges funkciója a védelem volt a hitviláguk szerint. Később már mintegy vagyoni helyzetet jelző szerepet töltött be, azaz már abból látni lehetett, hogy hova is tartozik az illető, még azelőtt, hogy megszólalt volna.
A gyöngynek különösen erős védő erőt tulajdonítottak.
A 16. században az ékszerkészítés külön szakmává vált, majd a 18. században egyre jobban elkülönültek a nappali és az esti viseletek. A nappali egyszerűbb, szolidabb lett, míg az esti pazarabb és csillogósabb. Ennek az időszaknak köszönhetjük az ékszer utánzatok, azaz a bizsuk kialakulását. Ekkoriban a gyöngy a nőiesség, a tisztaság szimbóluma volt, így előszeretettel viselték a nők.
A 19. századtól napjainkig
A 19. századra jön el az az időszak, hogy a valódi drágakővel díszített ékszereket csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. Ekkoriban találta fel Swarovski az üvegpaszta gyöngyöket és kristályokat, amik a mai napig rendkívül népszerűek. Ennek is köszönhető, hogy erre az időszakra a bizsu már nem mint az ismert és értékes ékszerek utánzata jelent
meg, hanem önálló iparággá fejlődött.
Coco Chanel-nek köszönhetjük, hogy megismertük azt, hogy egy ékszer segítségével mennyire át lehet szabni a megjelenésünket. Ezután nők ezrei kezdték el követni ezt a gondolkodást.
A háború vége után Dior volt az, aki újra visszavezette a nőket a nőies, elegáns stílus felé. Ennek köszönhetően elmúlt a háború borzalma, és a helyét egy reményteljes jövő vette át.
A ‘40-es évek stílusa lett a legömbölyített, természetesnek ható, az esetek jelentős részében aszimmetrikus forma.
Az ‘50-es években vált ketté az ékszerek piaca, hiszen kialakultak az elit ízlésének megfelelő és az egyedi, különleges ékszereket készítő műhelyek.
A ‘60-as évek volt az ezüst aranykora, hiszen felfedezték, hogy olcsóbb és majdnem olyan népszerű, mint az arany.
A ‘80-as éveket jellemzi az a márka őrület, ami miatt elengedhetetlen volt, hogy az ékszerekbe is mintegy presztízsként belekerüljenek a márkanevek, illetve jelzések.
A ‘90-es évektől kezdve létezik az ékszerkészítés, mint kifejezőeszköz. Azóta is tart a trend, hogy bármit, bármilyen anyagból el lehet készíteni.
Egyetlen ékszer volt az évtizedek, -századok, -ezredek során, ami nem veszített töretlen népszerűségéből, ez pedig a Perla for You-nál is kapható gyöngy. Csak úgy maradhatott
fenn, hogy felismerték, hogy a gyöngy örök, a nőiesség és az elegancia legjobb kifejezőeszköze, időtől függetlenül.
(Webrádió)
Véleménye van? Szóljon hozzá!