Oroszország 2020 októberében jelentette be, hogy 2022 januárjától 80 százalékra emeli egyes faipari termékek exportvámját, és csak egy határátlépőn szállít fát az EU-ba. Az intézkedések miatt a múlt héten az Európai Bizottság a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordult azzal az indoklással, hogy a korlátozás rendkívül hátrányosan érinti az uniós fafeldolgozó ipart, Oroszország ráadásul jóval alacsonyabb vámokra vállalt kötelezettséget.

A Fagazdasági Országos Szövetség (Fagosz) az MTI megkeresésére közölte, hogy az intézkedés csak a feldolgozatlan anyagokra, tehát elsősorban a rönkre vonatkozik. Szárított, feldolgozott fára nem, márpedig az uniós tagállamok döntően ilyet vásárolnak. A kivitelre szánt fenyő rönköt Oroszország elsősorban a Távol- és a Közel-Keletre adja el.

Seregi Barnabás, a Fagosz elnökségi tagja, az Erdért-Tuzsér Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy cége már a 2010-es évek elején beszüntette a fenyő fűrészipari rönk behozatalát Oroszországból, mert az európai uniós előírások szigorítása jelentősen megnehezítette az importot.

Jelenleg a közúti és vasúti szállítást az ukrajnai konfliktus is akadályozza, ugyanis az orosz árunak Fehéroroszország és Lengyelország felé kell kerülnie, és ez a magyar importőrök számára magasabb fuvarköltséget jelent - jelezte Seregi Barnabás. Hozzáfűzte, hogy az orosz import aránya a belföldi fenyő fűrészáruban elenyésző.

A szakértő szerint alacsonyabb árakat eredményezhet ugyanakkor, ha a kiviteli korlátok miatt a fűrészipari rönk Oroszországban marad, mivel így az ottani fűrészüzemek nagyobb kínálattal számolhatnak.

A Fagosz korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon a fűrészáru-behozatal értéke az előző években évente körülbelül 45 milliárd forint, mennyisége 800 ezer köbméter volt. A magyar kivitel ennél csekélyebb, körülbelül 200 ezer köbméter és 25 milliárd forint. Az import döntő mértékben fenyőből, az export túlnyomórészt lombos fűrészáruból áll.