A francia statisztikai hivatal (INSEE) pénteken közzétett első becslése a közgazdászok, a statisztikai hivatal és a jegybank minden előzetes előrejelzését meghaladja. Utoljára 1969-ben teljesített jobban a francia gazdaság, akkor is egy válság, az 1968-as májusi diáklázadás és országos sztrájk után.

"Ez olyan látványos megugrás, amely eltörli a 2020-as gazdasági visszaesés hatásait, amikor is a GDP 8 százalékkal csökkent" - mondta Bruno Le Maire gazdasági miniszter a France2 közszolgálati televízióban. A tárcavezető szerint a kormány hatékony gazdaságpolitikájának bizonyítéka az, hogy a termelékenység mostanra meghaladta a válság előtti szintet.

Tavaly az állam több mint 60 milliárd eurót költött a gazdaság újraindítására, amelynek következtében az államháztartási hiány elérheti a GDP-arányos 7 százalékot, az államadósság pedig a 113 százalékot.

A rekordméretű növekedés "jó hír a gazdaságunk, a munkahelyek és a költségvetés számára. Ez csökkenteni fogja a deficitet" - írta a költségvetésért felelős kormánytag, Olivier Dussopt a Twitteren.

A 7 százalékos gazdasági növekedéssel Franciaország az eurózóna egyik legjobban teljesítő országa volt tavaly, ugyanakkor 2020-ban a visszaesés itt volt az egyik legjelentősebb.

A francia gazdasági termelés 2021 elején nehezen indult be a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti nagyon szigorú korlátozások miatt, majd nyáron felgyorsult, az utolsó negyedévben azonban 0,7 százalékkal visszaesett a negyedik hullám miatt.

A francia munkaügyi hivatal által szerdán közzétett adatokból kiderült, hogy több mint tíz éve nem volt olyan kevés álláskereső Franciaországban, mint 2021 végén.

A gazdasági miniszter ugyanakkor nem gondolja, hogy a válság véget ért. "A francia gazdaság visszatalált a válság előtti szintjéhez, 0,9 százalékkal meg is haladja. De a sokkot nem töröltük el, viszont megtanultuk, hogyan kell újraindulni, és láthatjuk, hogy a gazdaságnak meg kell tanulnia együtt élni a globális egyenlőtlenségekkel, amelyeket a sokk okozott, így az inflációval és a termelési láncok zavaraival" - mondta Bruno Le Maire.

Az INSEE szerint 2021-ben a GDP még 1,6 százalékkal elmaradt a 2019-es átlagszintjétől. Egyes ágazatok, így az idegenforgalom, a közlekedés, a vendéglátás különösen megszenvedték a korlátozásokat.

Az idén a kormány 4, a jegybank 3,6 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az INSEE nem közölt előrejelzést a teljes évre, de decemberben az első negyedévre 0,4, a másodikra 0,5 százalékos növekedést prognosztizált, ám akkor még nem számolt a koronavírus omikron variánsa okozta hullámmal.

"Az omikron hatása korlátozott lesz" - vélte Bruno Le Maire, aki nem tart attól, hogy a járvány idén kihat a növekedésre. Az infláció - amely decemberben éves viszonylatban 2,8 százalékon volt az energiaárak emelkedése miatt - viszont kockázatot jelent a háztartartások vásárlóerejére, fékezheti a fogyasztást és társadalmi kockázatokat is rejt magában. Az elmúlt hetekben a kormány több mint 15 milliárd eurónyi támogatással kompenzálta az üzemanyagárak emelkedését.

Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint a franciak 42 százaléka szerint a vásárlóerő stagnálása, az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi mobilitás okozta szociális válság a legfontosabb probléma Franciaország jövőjét illetően, és ez lehet az áprilisi elnökválasztási kampány legfőbb témája.

Az Insee számításai szerint a tavalyi negyedik negyedévben a francia GDP 0,7 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben. Az elemzők átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést becsültek.

A harmadik negyedévben a francia gazdaság negyedéves növekedése 3,1 százalékot tett ki.

Negyedéves összevetésben a fogyasztási kiadások a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal nőttek a negyedévvel korábbi 5,6 százalékos emelkedés után, a kormányzati kiadások 0,3 százalékkal bővültek a harmadik negyedévi 2,7 százalékos emelkedést követően, az üzleti beruházások növekedése pedig 0,1 százalékról 0,5 százalékra gyorsult.

A francia export 3,2 százalékkal, az import pedig 3,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest.