A KT csütörtöki ülése után közzétett dokumentum szerint a költségvetési törvény módosítását az elfogadása óta megváltozott gazdasági körülmények, az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, valamint az EU 2021-2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé.

A tanács a tervezetben nem tapasztalt olyan kifogásolható rendelkezéseket, amelyek indokolnák a dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését - írták.

Közölték: a tanács a költségvetési törvényjavaslat tervezet hitelességének és végrehajthatóságának megítélése során tekintettel van a járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzetre, álláspontját ezek alapján alakítja ki.

Megállapították: a törvény módosítása a nemzeti számlák európai rendszere (ESA-módszertan) szerint számolt hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékra emeli az április 1-jén megjelent túlzotthiány-eljárásról szóló (EDP) jelentéssel összhangban.

Közölték: a törvényjavaslat tervezetében bemutatott bevételi és kiadási módosítások az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi pénzforgalmi hiányát 2288 milliárd forintra emelik, ami elmarad az EDP jelentésben bemutatott 7,5 százalékos ESA-hiánnyal konzisztens 3990 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytól. A tervezet szerint az uniós módszertan szerinti hiánycél 7,5 százalékos mértékében számításba veszik a törvény felhatalmazása alapján a kormány által saját hatáskörben módosítható, valamint a demográfiai és egyéb folyamatok alakulása miatt automatikusan teljesülő előirányzatok változását is.

Ezt az általános indokolásban jelzik, de számszerűen nem mutatják be. A tanács indokoltnak tartja, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a költségvetési hiány ténylegesen várható mértéke (3990 milliárd forint) legyen rögzítve, mivel az államadósság alakulása és az államadósság-szabály teljesülése is csak ennek alapján ítélhető meg - írták.

A maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a rendkívüli helyzetre való tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A hazai szabályozásban hasonló mozgásteret a stabilitási törvény csak a GDP csökkenése esetére ad, ezért indokolt - nemcsak a rendkívüli helyzetben megtehető rendeleti úton történő módosítás, hanem - e törvényben is az uniós szabályokkal történő összhang megteremtése a KT szerint.

A tanács megállapította: a törvényjavaslat tervezete szerint a magyar gazdaság várható növekedésével összhangban, az alaptörvényben előírtaknak megfelelően az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020. év végi 80,4 százalékról, 79,9 százalékra. A tanács szerint szükséges ennek részleteit is az Országgyűlésnek bemutatni, összhangban a pénzforgalmi hiány és a Kincstári Egységes Számla (KESZ) alakulásával.

A gazdasági és költségvetési folyamatokat - a tavalyihoz hasonlóan - 2021-ben is a szokásosnál nagyobb mértékű kockázatok övezik a koronavírus-járvány következtében. Ebből adódóan a tanács tudomásul vette, hogy a törvényjavaslat nagyobb mozgásteret teremt a kormányzat egészségvédelmi és gazdaság újraindítási intézkedései számára, ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához és az államadósság mutató fenntartható mérsékléséhez.

A KT indokolása szerint a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, de visszaesése kisebb lett (5 százalék) a vártnál. A járvány és következményei kihatnak a 2021. évre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési alapokra is. A 2021. évi gazdasági bővülés mértékét a szokásosnál nagyobb - a járvány visszaszorításától, a gazdasági korlátozások leépítésének ütemétől és a korlátozások feloldása utáni reakcióktól függő - bizonytalanságok övezik.

A tanács tudomásul vette, hogy a tervezet a korábbinál mérsékeltebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedésre számít 2021-ben. A nemzetközi pénzügyi szervezetek előrejelzése 4 százalék körüli magyar GDP-bővüléssel számol. A hazai elemzők egyik része hasonló, másik része nagyobb (akár 5 százalékos) mértékű növekedést prognosztizál. Az MNB 4-6 százalék közötti gazdasági növekedést vetít előre 2021-ben a korlátozások feloldásának függvényében.