Az MTI-nek küldött közleményükben kiemelték: az új szerződések száma 12,5 százalékkal, 15,641 darabra esett, ami hétéves mélypont. A lízing vonzerejét az eszközárak drámai emelkedése, az infláció és a magas kamatköltségek csökkentették.

Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke az első három hónapban 12,5 millió forintra nőtt a bázisidőszaki 9,2 millió forintról.

A tőkekintlevőség értéke 2042 milliárd forintot tett ki március végén, ami duplája a hét évvel ezelőtti értéknek.

A közlemény szerint továbbra is a kkv-szektor a lízing legnagyobb ügyfele 77,5 százalékos részaránnyal, majd a nagyvállalatok és a lakossági ügyfelek következnek 14, illetve 4,7 százalékkal, valamint az állami szereplők.

Jelezték: a lakossági szegmens jelentős növekedési kilátásokkal kecsegtet, mert Európában ez az ügyfélkör a piac 29 százalékát teszi ki.

Eszközkategóriák szerint a teljes hazai lízingpiac 74,5 százalékát a járműfinanszírozás adja, amelyből 49 százalékot a személygépkocsi, kishaszon és motor, 23,5 százalékot a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5 százalékon a mezőgazdasági, építőipari, IT és egyéb eszközök osztoznak.

Az új személygépkocsik piacán a finanszírozott összeg 3 százalékkal nőtt, de ezzel párhuzamosan csökkent a lízingpenetráció, amely 2023 március végén 19,5 százalék volt, míg két évvel korábban 26,5 százalékon állt ez a mutató.

Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében két év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra nőtt - idézte a közlemény Kőszegi Lászlót, a Magyar Lízingszövetség főtitkárát.

A flottapiacon az előző évek trendje folytatódott: csökkent a kihelyezések száma a finanszírozott összeg emelkedése mellett. Az új járművek darabszáma 2677-re csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszaki 2826 darabról, a finanszírozott összeg 14,047 milliárd forintról 19,607 milliárd forintra nőtt.

Kiemelték: az utóbbi hónapokra jellemző, hogy sok cég az emelkedő árak miatt visszamondta korábbi rendelését.

A retailpiac kishaszonjármű szegmensében a szerződések száma 5 százalékkal nőtt 2022 első negyedévéhez képest. Az egy darabra jutó beszerzési ár emelkedése mellett a finanszírozott összeg a tavalyi 13,11 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra emelkedett.

A nagyhaszonjárművek piacán az új forgalomba helyezések száma 28 százalékkal, az új szerződések száma 24 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági gépek piacán a finanszírozott összeg 49 százalékkal, a szerződések száma 3,4 százalékkal nőtt.

Az idei kilátásokkal kapcsolatban közölték: a korábbi évekre jellemző, hosszú szállítási határidők miatti csúszások az év második felében már nem jelentkeznek, a felhalmozódott rendelésállomány folyamatosan apad, az új rendelések száma csökken, ezért nemcsak a lízingelt eszközök darabszáma esik tovább, de a kihelyezések értéke is zsugorodhat.

A lízingpiac alakulásában idén kulcsszerepet játszanak az állami támogatások, mint az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, valamint a Széchenyi Lízing Max+ program.

Az EXIM Bank idén meghirdetett 50 milliárd forintos kerete gyorsan kimerült, a program hosszabbítására még nincsenek információk. A Széchenyi Lízing Max+ programot irányító Kavosz korábbi közlése szerint a konstrukció idén folytatódik - írták.