A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben részt vevő informatikai (28 százalék), műszaki (42 százalék) valamint természettudományi (30 százalék) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55 százalék) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük vármegyeszékhelyen (28 százalék), mintegy ötödük (17 százalék) pedig más városban tanul.

A felmérés szerint a felsőoktatási képzés elvégzését követően a diákok csaknem fele (49 százalék) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál, hazai nagyvállalatnál (44 százalék) látja a szakmai előmenetelét. A hazai kis- és középvállalkozásoknál a kérdőívet kitöltők két ötöde (39 százalék) helyezkedne el.

A válaszadók több mint fele (55 százalék) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. A hallgatók leginkább Németországba, Spanyolországba és Ausztriába vágynak. De szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

A frissen végzett diplomások elsősorban álláshirdetéseket böngészve, másodsorban minden lehetséges csatornát - beleértve a hirdetéseket, börzéket, saját kapcsolatokat - felhasználva, harmadsorban pedig ismerősi ajánláson keresztül keresnének munkát.

A műszaki területen tanuló diákok körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásoknak, úgy mint villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök, tervezőmérnök.

Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek.

A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat - gyógyszerész, gyógyszerkutató - jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor itt is látható, hogy a szakmához lazán kapcsolódó - például marketing - foglalkozásban is gondolkoznak - írják a közleményben.