Ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a Rezsivédelmi Alap finanszírozását. A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.

A magas élelmiszerinfláció visszaszorítása érdekében a kormány bevezette az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot, majd a kötelező akciózásról és az online árfigyelő rendszer elindításáról döntött. A célzott kormányzati intézkedések eredményesnek és hatékonynak bizonyultak, az előző évhez képest 2024 februárjára az infláció 3,7 százalékra, ezen belül az élelmiszerinfláció pedig 2,2 százalékra csökkent. A SPAR - kommunikációja alapján - ezekkel a kormányzati intézkedésekkel nem ért egyet. Ez a magatartás szemben áll a magyar fogyasztók érdekeivel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemeli, hogy a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt.

Az NGM végezetül arra figyelmeztet, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.