Adóügy és büntetőügy

Gazdaság, 2022.12.03

Az elmúlt időben jól láthatóan megváltozott a NAV ellenőrzési gyakorlata. Korábban egy adóellenőrzés jellemzően csak önmagában indult, de mára az adóvizsgálat mellett egyre gyakrabban kezd a NAV büntetőeljárást is.

Adóügy Különösen jellemző ez az áfát érintő fiktív számlás ügyletekben, a jövedéki ügyekben és egyes vámügyekben.

A statisztikák szerint a NAV 2020-ban kb. 9.000 adóvizsgálatot indított el, viszont a majdnem 10. 000 adóellenőrzés mellett 1. 823 alkalommal költségvetési csalás gyanújával büntetőeljárást is kezdeményezett.

Miért indul párhuzamosan a büntetőeljárás is?

Az adóellenőrnek feljelentési kötelezettsége van, ha bűncselekmény gyanúját észleli.   Ez már régóta lehetővé teszi, hogy a NAV az adóvizsgálat mellett büntetőeljárást is indítson. Ez a lehetőség a múltban inkább egy üres fenyegetésként állt a NAV rendelkezésére, de az utóbbi években komoly tartalommal töltődött fel.

Az adóhatóság a büntetőeljárások során sokkal szélesebb eszköztárat használhat fel, mint egy átlagos NAV ellenőrzés esetén. Így például a nyomozás során felmerül az úgynevezett leplezett eszközök (például lehallgatás, titkos megfigyelés vagy nyomozó) használata. Ilyenkor az adóvizsgálat során eljáró adóellenőrök jogosulttá válnak arra, hogy ezen eszközök bizonyítási eredményeit az eljárásba átemeljék. Ennek csupán az a feltétele, hogy az adóellenőr teljeskörűen biztosítsa az adózónak az eljárási garanciák teljesülését (pl. az adózó teljeskörűen megismerhesse a bizonyítékokat, azokra észrevételt tehessen stb. ).

Nem utolsó szempont a büntetőeljárások indítása esetén az, hogy ezáltal az adóhatóság vizsgálati lehetősége is kibővül. Míg az adótartozások elévülése öt év (ami az adóügyi elévülés speciális számítási módja miatt lényegében hat évet jelent), addig a költségvetési csalás elévülési ideje (az összeghatártól függően) akár tíz év is lehet. Bűncselekmény megállapítása esetén az adójogi elévülés is kitolódik a bűncselekmény büntetési tételének legfelsőbb határáig, így az adóhatóság is hosszabb időre visszamenőleg vizsgálódhat.
 
A különbség

Az ellenőrzés folyamata is sok szempontból más, ha a NAV büntetőeljárást is indít. A nyomozás során nem a revizorok járnak el, hanem a pénzügyi nyomozók.

Elvileg más a büntetőeljárás során a NAV bizonyítási kötelezettsége is. Míg a büntetőeljárások során fennáll a büntetőjog egyik alapvető elve, az ártatlanság vélelme, addig az adózás rendje ilyen szabályt nem ismer. Ez a gyakorlatban azonban valós különbséget ritkán jelent. Egyrészt az adóeljárásban is a NAV-ra hárul az a szerep, hogy a tényállást bizonyítsa. Másrészt nem jár az ártatlanság vélelme azzal a kényelmes pozícióval sem, hogy ilyenkor az adózó karba tett kézzel, nyugodtan várhatja, hogy a NAV rá tudja-e bizonyítani a jogsértést vagy sem. Hiába illeti meg a vállalkozást a hallgatás lehetősége, pertaktikai szempontból javasolt lehet már az eljárás elején nyilatkozatot tennie. Így például egy fiktív számlás ügy esetén, ahol a láncolat végén valaki elcsalta az áfát, a vizsgálat alá vont adózónak érdemes már a kezdetek kezdetén teljesen elhatárolódnia a közvetlen csalóktól.
 
Dupla vagy tripla büntetés?

A párhuzamos eljárások miatt előfordulhat, hogy míg az adóhatóság adóhiányt állapít meg a vállalkozás terhére, addig a büntetőbíróság vagyonelkobzásként elrendeli az adózó gazdagodásának az elvonását is. Ebből az következik, hogy ugyanazt a büntetést kétszer kell megfizetni?

Az adóhiányt csak egyszer kell megfizetni, párhuzamos eljárások esetén a bíróságok figyelembe veszik egymás döntéseit. Nem minden szempontból ez a helyzet azonban a kapcsolódó bírságok tekintetében. Az adótörvények az adóhiány mellett 50%-os (kivételes esetben 200%-os) adóbírság kiszabását teszik lehetővé. Ha azonban a  büntetőeljárás is elindul, úgy a büntetőbíróság az adóhiány háromszorosának megfelelő pénzbírságot is kiszabhat az érintett céggel szemben. Ezen túlmenően a büntetőeljárásban pénzbüntetés szabható ki a vállalkozás bűnösnek talált vezető tisztségviselőjével szemben is. Arról persze nem is beszélve, hogy a vezető akár letölthető szabadságvesztésre is ítélhető – amely szankció lehetősége adóvizsgálat esetén értelemszerűen nem áll fenn.
 
Adóeljárás, vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
 
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800 
(Webrádió)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!