Balczó Bertalan kiemelte, az országos fejlesztési program részeként a Duna mellékágának felélesztését a Környezeti és energiahatékonysági operatív programból finanszírozták (Kehop), mintegy 40 milliárd forint értékben.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság olyan megoldást talált, amellyel a vízborítás egész évben biztosított a Duna-ágban, és ezzel a vizes élőhelyekhez kötődő értékek hosszú távon fenntarthatók lesznek. A Bezerédi-Duna-ág a ráfordított 559 millió forint felhasználásával teljes mértékben megújult, újjászületett - tette hozzá Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár szerint, az országos fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlen a hazai nemzeti parkok igazgatóságainak erős intézményrendszerre.

Emlékeztetett, az igazgatóságok az elmúlt időszakban megduplázták munkatársaik számát, éves költségvetésük pedig megnégyszereződött. Ezek mellett a szervezeteknél van 300 ezer hektár védett természeti terület vagyonkezelési joga, ez biztosítja, hogy az ilyen jellegű fejlesztéseket meg tudják valósítani.

Mint mondta: a projektek szerteágazó tevékenységeket ölelnek fel, de legfőképpen az élőhelyek helyreállítását célozzák. Emellett azonban célul tűzték ki a természetvédelmi őrszolgálat hatékonyságának növelését is, a védett területek kezeléséhez szükséges infrastruktúra javítását, valamint az ökoturisztikai létesítmények, látogatóközpontok, bemutató helyek további fejlesztését, újak létrehozását. Sikerült továbbá azt a hátteret is javítani, amely biztosítja a fajok és élőhelyek változásainak követését a szakemberek számára. Ezek a háttéradatok, szakértői munkák teszik lehetővé a beavatkozást annak érdekében, hogy megvédjék a természeti környezetet - sorolta Balczó Bertalan.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: az idén megalakulásának huszonöt éves évfordulóját ünneplő park egyik legfontosabb feladatának a vizes élőhelyek megőrzését tekinti. Kiemelte: a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán, a folyótól keletre húzódó Bezerédi-Duna-ágon az elmúlt két és fél évben nagyon komoly élőhelyrehabilitációs program valósult meg.

Az igazgató emlékeztetett: az érintett, közel öt kilométer hosszú Duna-ág, amelyet a folyószabályozás során választottak le a főmederről, az elmúlt száz évben jelentősen feltöltődött, feliszapolódott. Ennek következtében a mellékág az elmúlt időszakban az év nagy részében szinte teljesen szárazon állt, hiszen az ide bejutó víz ki is folyt, a területére egykor jellemző ártéri élővilág pedig egyre inkább visszaszorult.

A holtág környezete az itt élő állatvilág: a rétisas, a fekete gólya, a gémfélék, a gázlómadarak szempontjából fontos táplálkozó- és költőhely, ugyanakkor a mellékág fontos rekreációs helyszín is, hiszen horgászhely, de korábban nem mindig volt a medrében víz - sorolta az igazgató.

Závoczky Szabolcs kiemelte: a projekttel a Bezerédi-Duna-ágból mederkotrással nagyjából hatvanezer köbméter iszapot távolítottak el, az áttöltéseket elbontották, és a vízpótlását elősegítő, vízvisszatartó építményeket alakítottak ki a mellékág torkolati részein. Ezeknek köszönhetően, amikor a dunai középvizek vagy annál nagyobb árvizek megtöltik a holtágat, utána nem ürül le a víz, hanem folyamatos, szinte egész évben állandó vízborítás biztosítható.

A Bezerédi mellékág alvízi torkolatánál Zsigó Róbert családokért-felelős parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a Duna-ág rehabilitációja megmutatta, hogy eredményes lehet a természetért folytatott összefogás, együttműködés. Az Agrárminisztérium elkötelezett a természeti környezet megóvása mellett. A bajai és bácskai térségben a páratlan természeti környezet a mindennapi élet részét képezi, ennek megóvása pedig gyermekeink és unokáink szempontjából kiemelten fontos - tette hozzá. (FOTÓ)