Agrárminisztérium: lezárult a fejlesztés a kaptárkövek megóvása érdekében
Gazdaság, 2021.07.02
Az élettelen természeti értékek megóvásában és bemutatásában kiemelt szerepet tölt be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, ezen belül is egyedülállóak a kaptárkövek, amelyek nem csupán természeti, hanem kulturális és szakrális jelentőséggel is bírnak - jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Szomolyán, a fülkés sziklák, kaptárkövek megőrzését és bemutatását szolgáló projekt zárórendezvényén, az eseményről közleményben tájékoztatta az Agrárminisztériuzm az MTI-t.
Rácz András emlékeztetett arra, hogy a különleges földtani képződmények megóvása szempontjából fontos lépés volt, amikor 2014-ben védelem alá kerültek a kaptárkövek, majd 2016 óta a Bükkaljai Kőkultúra részeként a hungarikumok listáját is gazdagítják. Hozzátette: a most záruló projekt a hosszú távú megőrzést és a látogathatóság feltételeit biztosítja.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idei év kiemelkedő a nemzeti parkok életében, hiszen soha ennyi fejlesztést egy év alatt nem sikerült megvalósítani, mint ebben az esztendőben. 30 beruházás átadása történik meg idén, együttesen 8,7 milliárd forint nagyságrendben. Hozzátette: az elmúlt 10 év is a projektmegvalósításokról szólt, hiszen 186 projekt segítségével 78 milliárd forintból összesen 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát az igazgatóságok.
A 180 millió forintból megvalósuló projekt a kaptárkövek állapotának megőrzését, helyreállítását, védelmét és bemutatását segítette - mondta el beszédében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Rónai Kálmánné a részletekkel kapcsolatban kiemelte: a térségben összesen 21 helyszínen végeztek el különböző munkákat a kaptárkövek megóvása érdekében, ennek fontos eleme volt a képződményeket veszélyeztető vagy nem őshonos növényzet eltávolítása.
Az igazgató úgy fogalmazott: kiemelt jelentőséggel bírnak a vulkanizmus felszíni alakzatai, a kaptárkövek. A fülkés sziklák leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján található: 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokban pedig 479 fülkét számoltak össze a szakemberek.
Rónai Kálmánné kiemelte, hogy az előző uniós fejlesztési ciklusban 7 milliárd forintot fordított a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság faj- és élőhelymegőrzésre, állapotfelmérésre, természetvédelmi ismeretterjesztésre, illetve bemutatásra. A következő finanszírozási időszakban is hasonló nagyságrendben várhatók majd fejlesztések az igazgatóság területén. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az 1977-ben alapított nemzeti park a kezdetek óta megtízszerezte létszámát és ennél is nagyobb mértékben növelte a kezelésére bízott vagyon nagyságát, ami mára eléri a 12 milliárd forintot.
Tállai András országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy Dél-Borsod a kőkultúra egyik fellegvára, a térség jelentős természeti értékekkel bír, melyek megőrzése rendkívül fontos. Hozzátette: felelősek vagyunk ezen értékek fennmaradásáért, hiszen tovább kell adnunk a következő generáció számára, ebbe a folyamatba illeszkedik a kaptárkövek megóvása is.
A kaptárkövek olyan földtani alakzatok, amelyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek. Az igazgatóság több helyszínen információs, bemutató táblákat is kihelyezett, hiszen a kaptárkövek évente 22 ezer látogatót vonzanak Szomolyán - ismerteti közleményében a szaktárca.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idei év kiemelkedő a nemzeti parkok életében, hiszen soha ennyi fejlesztést egy év alatt nem sikerült megvalósítani, mint ebben az esztendőben. 30 beruházás átadása történik meg idén, együttesen 8,7 milliárd forint nagyságrendben. Hozzátette: az elmúlt 10 év is a projektmegvalósításokról szólt, hiszen 186 projekt segítségével 78 milliárd forintból összesen 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát az igazgatóságok.
A 180 millió forintból megvalósuló projekt a kaptárkövek állapotának megőrzését, helyreállítását, védelmét és bemutatását segítette - mondta el beszédében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Rónai Kálmánné a részletekkel kapcsolatban kiemelte: a térségben összesen 21 helyszínen végeztek el különböző munkákat a kaptárkövek megóvása érdekében, ennek fontos eleme volt a képződményeket veszélyeztető vagy nem őshonos növényzet eltávolítása.
Az igazgató úgy fogalmazott: kiemelt jelentőséggel bírnak a vulkanizmus felszíni alakzatai, a kaptárkövek. A fülkés sziklák leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján található: 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokban pedig 479 fülkét számoltak össze a szakemberek.
Rónai Kálmánné kiemelte, hogy az előző uniós fejlesztési ciklusban 7 milliárd forintot fordított a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság faj- és élőhelymegőrzésre, állapotfelmérésre, természetvédelmi ismeretterjesztésre, illetve bemutatásra. A következő finanszírozási időszakban is hasonló nagyságrendben várhatók majd fejlesztések az igazgatóság területén. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az 1977-ben alapított nemzeti park a kezdetek óta megtízszerezte létszámát és ennél is nagyobb mértékben növelte a kezelésére bízott vagyon nagyságát, ami mára eléri a 12 milliárd forintot.
Tállai András országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy Dél-Borsod a kőkultúra egyik fellegvára, a térség jelentős természeti értékekkel bír, melyek megőrzése rendkívül fontos. Hozzátette: felelősek vagyunk ezen értékek fennmaradásáért, hiszen tovább kell adnunk a következő generáció számára, ebbe a folyamatba illeszkedik a kaptárkövek megóvása is.
A kaptárkövek olyan földtani alakzatok, amelyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek. Az igazgatóság több helyszínen információs, bemutató táblákat is kihelyezett, hiszen a kaptárkövek évente 22 ezer látogatót vonzanak Szomolyán - ismerteti közleményében a szaktárca.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!