A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság előtérbe kerülése megváltoztatta a fogyasztók szokásait, ami jelentős hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. A Magyarországon elfogyasztott borászati termékek döntő többségét Magyarországon termelték, így az országban e terület karbonlábnyoma alacsony - írta közleményében az Agrárminisztérium.

A miniszter kitért arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb szükség van az ellenállóbb növényfajták nemesítésére. Ez alól nem jelent kivételt a szőlő sem. E cél elérésére törekszik kutatómunkájával Magyarországon például a Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, ahol jelenleg mintegy 1200 ismert fajtából álló genetikai háttér áll rendelkezésre - ismertette.

Nagy István elmondta, a tudatos borfogyasztás népszerűsítése mellett igyekezni kell a szőlőből készíthető, alternatív termékeket megismerni, kifejleszteni. Az alkoholmentes vagy alkoholcsökkentett termékek népszerűsítésével, új technológiák bevezetésével növelni lehet a szőlő iránti keresletet.

Több diverzifikációs pályázat is megvalósult az elmúlt évtizedben, például a szőlőmag-őrlemények, szőlőmag olajok felhasználása terén. E termékek, és más új alternatívák bevezetését segíthetik az EU borinnovációs forrásai - fűzte hozzá a miniszter a tárca közleménye szerint.