Mint írják, a korábbi válságok fontos tanulsága volt, hogy állami beavatkozás nélkül a válságfolyamatok felgyorsulását a piac önszabályozása nem tudja megállítani. Ezért a válság tovaterjedésének elkerülése érdekében gyors, hatékony és összehangolt fiskális és monetáris politikai intézkedésekre van szükség.

Az állami költségvetésnek mindenekelőtt az emberi élet és egészség védelmében meghozott intézkedéseket kellett finanszíroznia, és az állam csak a gazdaságot is korlátozó intézkedések mellett foghatott hozzá a válság hatásainak enyhítéséhez, majd az újraindulás ösztönzéséhez.

Az ÁSZ szakértői elemzésükben hangsúlyozzák, hogy ez utóbbiaknak a sikere nagy mértékben függ attól, hogy a költségvetési és a monetáris politika mekkora mozgástérrel rendelkezik, és így milyen nagyságrendben tud eszközöket mozgósítani, hogy a gazdaság szereplőinek irányt és távlatot adjon.

A költségvetési politika prioritása 2020-ban a járvány, illetve annak negatív gazdasági hatásai elleni védekezés volt. A kormányzat a járvány okozta válságra az emberek élete és egészsége védelmében hozott állami intézkedésekkel, a költségvetés jelentős átalakításával és a Gazdaságvédelmi akcióterv meghirdetésével reagált, amelynek a megvalósításához rendelt források elérték a GDP 17 százalékát.

Egy évvel később a kormány már a gazdaság gyors újraindításásának támogatására koncentrálta a költségvetési forrásokat, amelyek elsősorban a beruházási aktivitás fokozását, a foglalkoztatás további bővítését célozták. Ugyanakkor 2021-ben már ismét csökkent az államadósságmutató, és a kormányzat az év végén visszafogta saját beruházásait, finanszírozási teret adva a piaci szereplők bővülő beruházásainak. Ezek az intézkedések mérsékelték a vásárlóerő csökkenését is, ami válság idején szintén fontos feladat a modern állam számára.

Az elemzés szerint a gazdaság védelmét és újraindítását szolgáló intézkedések eredményességét legjobban a foglalkoztatás alakulása tükrözi. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 2020-ban ugyan csökkent, de 2021-ben már meghaladta a válság előtti szintet. Fontos, hogy a munkaerőpiac helyreállása a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek arányának növekedésével valósult meg.

A vállalkozásokat a tevékenységük jellegétől és a vállalkozási mérettől függően érintette a válság. A pandémia hatására egyes ágazatokban - mezőgazdaság, feldolgozóipar, közigazgatás, védelem, egészségügy - bekövetkezett foglalkoztatás-csökkenés felgyorsította a digitális átállást, és pozitív hatással volt a termelékenység alakulására. A magyar gazdaság termelékenységének az EU átlagához viszonyított értéke a válság kezdő évében is javult, vagyis az elmaradás mértéke az uniós átlaghoz képest csökkent. A kutatás-fejlesztésekre fordított GDP-arányos kiadások szintje is emelkedett.

Mindezek az intézkedések hozzájárultak a tavalyi rendkívül dinamikus gazdasági növekedéshez, amelynek révén 2021-ben a magyar GDP reálértékben már meghaladta a válság előtti szintet - áll az elemzésben.

A háztartások a lezárások és egyéb korlátozások miatt jelentősen növelték online vásárlásaikat, illetve a fogyasztásuk kényszerű csökkenése miatt megtakarításokat halmoztak fel, de azt nagyobb arányban nem befektették, hanem magas likviditást biztosító formában tartották. A gazdaság újraindításával pozitívvá váló kilátások hatására ismételten nőtt a lakossági állampapír-állomány és az egyéb tartós befektetések állománya is.

Az elemzés szerint a válság sikeres kezelésének kulcseleme volt, hogy a kormányzati intézkedések figyelembe vették a piaci szereplők várható magatartását, és a költségvetési és a monetáris politika megfelelő eszköztárral tudta biztosítani a gazdaság rezilienciáját, ösztönözni újraindulását.