Kiemelték: a már korábban meglévő sikerdíjas alapoknál az ajánlás teljesítését január 1-jétől várja el a jegybank.

Az MNB ajánlásában elvárja, hogy a sikerdíj számítása a jövőben még átláthatóbb legyen, a sikerdíj számítási módszere tartalmazza az alap teljesítményének mérését szolgáló referenciamutatót, annak elszámolási gyakoriságát és időpontját, a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszakot, a sikerdíj mértékét, számítási módszertanát és számításának gyakoriságát - olvasható a közleményben. Ebben arra is kitérnek: a sikerdíjnak arányosnak kell lennie az alap valós befektetési teljesítményével és összegét egy befektetőre vonatkozóan is meg kell tudni állapítani.

Az alapkezelő sikerdíjat számolhat el például akkor, ha az alap a referenciaidőszakban új nettó eszközérték-csúcsot ér el; ha meghaladja az előző sikerdíj-kifizetéssel járó eszközértéket; ha az alap felülteljesíti referenciaindexét - ismertette a központi pénzintézet. Elvárt az is, hogy az alap valós többletteljesítményét az összes (például alapkezelési, adminisztrációs stb.) költség levonása után határozzák meg - tették hozzá.

A jegybank elvárja, hogy sikerdíjat alapvetően csak akkor kelljen fizetni, ha az alap az adott referenciaidőszakban pozitív teljesítményt ért el, illetve a korábban felmerült alulteljesítést és veszteséget ledolgozta. Előzetesen tájékoztatni kell az ügyfelet, ha akkor is jár a sikerdíj, amikor az alap a referenciaindexet felülteljesítette, ám teljesítménye mégis negatív volt - hívta fel a figyelmet az MNB.

Az ügyfeleket az alapok előzetes marketinganyagaiban, illetve a kiemelt információs dokumentumban egyértelműen tájékoztatni kell, példákkal is szemléltetve a sikerdíj számítási módjáról, időpontjáról, s a számítás alapjául szolgáló referenciaindex múltbeli teljesítményéről is - szögezte le a jegybank.