Poroszlai Csaba vezérigazgató a díj átvételekor elmondta, hogy az új gyógyszerek kidolgozásához új hatóanyagformákra és új hatóanyaggyártó eljárásra volt szükség, a készítményfejlesztésben is újításokat kellett kidolgozni, ezek közül kettő szabadalomképesnek bizonyult. Az új gyógyszerek jelentős piaci sikert hoztak: a szeptemberben zárult üzleti évben majdnem 24 milliárd forinttal gyarapították a társaság árbevételét. A díjátadó ünnepségen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára méltatta, hogy a Magyar Innovációs Nagydíj kiírásra 57 vállalat jelentkezett, csaknem másfélszer annyi, mint az előző évben. Az elismerést a jelentős újítást kidolgozó, Magyarországon bejegyzett vállalatok nyerhetik el, de az innovációk, bármilyen területről származzanak is, az egész világ számára fontosak.

Vitályos Eszter rámutatott: a digitalizáció mellett az agrárium, az energetika vagy a szellemi tulajdonvédelem is nagy lehetőségeket tartogat a magyar gazdaság számára. Az újításokra kész vállalatok számíthatnak a kormány segítségére, de hosszú távon csak azok lehetnek igazán sikeresek, amelyek gyorsan reagálnak a piaci igényekre, vagy akár formálni is képesek azokat. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke a magyar cégek versenyképességének erősítését szorgalmazta a köszöntőjében. Az innováció a magyar gazdaság kitörési pontja, de ezen a területen csak az lehet sikeres, aki folyamatosan fejleszt, hiszen az erős nemzetközi versenyben minden újításon továbblép az idő, ugyanakkor sokáig tart, amíg egy ötletből piacképes áru lesz - fejtette ki.

Elismerően szólt arról, hogy az innovációs díjak nyertesei mertek kockáztatni, elkötelezettek az aktív fejlesztéspolitika iránt, és a szakmai díj remélhetőleg újabb alkotásokra ösztönzi őket. Hende Csaba abban is bízik, hogy egyre több fejlesztő marad és dolgozik belföldön, munkájuk eredményét Magyarországon bontakoztatják ki. A Magyar Innovációs Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az elismerés a magyar gazdaság tükreként elősegítheti az innovációs szellem térnyerését, hiszen a díjazottakat követendő példaképnek tekintik a gazdasági élet szereplői. Závodszky Péter kiemelte, hogy anyagi és technológiai fölény híján Magyarország számára különösen fontos a belső erőforrások kihasználása, a társadalomban rejlő tartalékok mozgósítása.

A Magyar Innovációs Nagydíj létrehozásakor megfogalmazott célok, a felzárkózás és az életminőség javítása ma is fontos, valóra váltásuk nagyrészt a tudásra és innovációs készségre épülő gazdaságon múlik - hangoztatta Závodszky Péter. Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, a bíráló bizottság társelnöke ismertette, hogy az előző év végén meghirdetett pályázat díjairól 31 tagú értékelő testület döntött, minden pályázatot legalább ketten bíráltak el. A testületben a kormány képviselői mellett kutatók és iparvállalati vezetők kaptak helyet.

Bódis László hozzátette, hogy a részvétel ösztönzése érdekében plusz pontokkal jutalmazzák az innovációs pályázatokon azokat a társaságokat, amelyek eredményt érnek el az innovációs nagydíj kiírásán. A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben döntött az Innovációs Nagydíj megalapításáról - olvasható a szövetség honlapján. A pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alap keretéből hozták létre. A 32. díjátadón a startup innovációs díjat a Voovo Hungary Kft., az agrárinnovációs díjat a Zilda Tejüzem - Makrom Kft., az ipari innovációs díjat pedig az Electrostatics Kft. vezetői vehették át.

Kiemelt elismerésben részesült a Ganz Motor Kft., a Hidrofit Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a PTE Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium és a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpont közös pályázata.