A deficit több mint felét a kabinet a koronavírus-járvány elleni védekezésre és a válság megelőzésére irányuló gazdasági intézkedésekre költötte. Az első hét hónap után a hiány 4,7 százalék volt, a tavalyi első nyolc hónapban pedig GDP-arányosan 2,07 százalék.

A román konszolidált államháztartás bevételei 1,4 százalékkal, 201,32 milliárd lejre csökkentek, ugyanakkor a kiadások 13,3 százalékkal, 256,09 milliárd lejre emelkedtek az első nyolc hónapban. A kiadások 2,9 százalékponttal nőttek, így elérték a GDP 24,2 százalékát. A szociális kiadások 22 százalékkal emelkedtek, ami magában foglalja a szeptember 1-től hatályba lépett 14 százalékos nyugdíjemelést. A közberuházásokra fordított összeg csaknem 27 százalékkal, 24,1 milliárd lejre nőtt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb összege az első nyolc hónapos éves összevetésben.

A román kormány az idén 3,8 százalékos gazdasági visszaesés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít, ugyanakkor a parlament arra kötelezte a kormányt, hogy a korábbi ígéretnek megfelelően, ne csak 14 százalékkal, hanem már most 40 százalékkal emeljék a nyugdíjakat. Amennyiben ez bekövetkezik, az idei deficit akár a GDP 11 százalékát is elérheti a Román Nemzeti Bank egyik jelentése szerint. A kormány alkotmánybírósági óvással próbálja ezt megakadályozni, ugyanis a kabinet szerint ekkora hiányt a román gazdaság nem engedhet meg magának.