Georgieva emlékeztetett: az IMF - a kormányzatok beavatkozásának és az oltási programok sikerében bízva - 6 százalékos globális növekedést valószínűsít idén, míg 2022-re 4,4 százalékos bővülést jelzett előre. Figyelmeztetett azonban: a helyreállást nem szabad adottnak tekinteni, minthogy az országokon átívelően, illetve az egyes országokon belül is veszélyes vagyoni eltérések mutatkoznak. "Amíg a válság velünk van, sérülékeny háztartások és életképes cégek egyaránt rászorulnak a folyamatos támogatásunkra" - fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy a helyreállás felé haladva a kormányzatok fokozatosan kivezethetik a támogatási programokat, ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási támogatás, valamint a célzott átképzési programok folytatását javasolta, különösképpen a válság által leginkább sújtott csoportok, mint az alacsonyan képzettek, a fiatalok és a nők számára.

Beszélt arról is, hogy a világjárvány felgyorsította a digitális átállást, kiemelve, hogy Kína nagy lépéseket tett gazdaságának technológiai alapú átformálására. Ennek a lehetőségnek a megragadására - mondta, - a kormányzatoknak növelni kellene az okos közberuházásokat, különösen a digitális képességek és infrastruktúra terén.

Georgieva hangsúlyozta továbbá: az egész világot egyaránt érintő változás az átállás az alacsony szénkibocsátással járó, fenntartható fejlődésre a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében. Az IMF vezetője üdvözölte Kína célkitűzését, miszerint 2060-ra szénsemlegessé kíván válni. Kiemelte: az IMF elemzése szerint az összehangolt törekvés a zöld infrastruktúra felé a szén árazásával együtt a következő 15 évben évi 0,7 százalékkal emelheti a globális GDP-t, ráadásul több millió új munkahely teremtéséhez járulhat hozzá.

Az idén április 18. és 21. között megrendezett éves konferenciát a járványhelyzetre való tekintettel részben az interneten keresztül tartják, miközben a helyszínen mintegy 60 ország és térség több mint 2600 küldötte vesz részt. A részvevők számának köszönhetően a 2001-ben alapított fórum az év első, nagyszabású nemzetközi konferenciája.

A fórumon kiadott tanulmány szerint Ázsia gazdasági növekedése idén legalább 6,5 százalék lesz a tavalyi 1,7 százalékos csökkenés után. A térségben Dél-Ázsia gazdasági teljesítménye nő a legjelentősebben, 9,7 százalékkal, Kelet-Ázsia GDP-je pedig várhatóan 6,5 százalékkal bővül. A jelentés rámutatott arra, hogy Ázsia gazdasági súlya egyre nagyobb a világgazdaság egészében. Vásárlóerő-paritáson a térség részesedése a világgazdaságból 47,9 százalékos lesz az idén a 2017-es 45,3 százalékkal szemben.

A Nemzetközi Valutaalap nemrég ismertetett tavaszi jelentésében 7,8 százalékos gazdasági növekedést becsült a régióra.