Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát változatlanul nulla százalékon hagyta. A döntés alapjául szolgáló fő indikátor, a hitel/GDP rés egyre gyorsabban záródik, vagyis a hitel/GDP mutató gyorsulva közelíti a becsült egyensúlyi értékét. A záródást azonban több olyan átmeneti folyamat magyarázza, amelyek nem értékelhetők a túlfűtöttség jeleként - mutatott rá a jegybank.
A közlemény szerint a járványhelyzet miatt 2020-ban csökkent a GDP értéke, ami önmagában is a rés záródása irányába hat. Másrészt a moratórium miatt elmaradó törlesztések támogatták a hitelállomány volumenének fenntartását. Emellett az új hitelek továbbra is jelentős kihelyezésének alakulásában meghatározó szerepet játszottak az állami és jegybanki programok. Mindezek alapján a hazai hitelezés nem tekinthető túlfűtöttnek.
Az MNB a mutatót kiegészítő ciklikus rendszerkockázati térképének túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorkészlete összességében a hitelezési aktivitás fennmaradása és a koronavírus-járványból eredő konjunkturális sokk mellett is a ciklikus rendszerkockázat alacsony szintjét jelzi. A tőkekövetelmény felépítésének megkezdése mindezekre tekintettel nem indokolt, beavatkozás szükségességét jelző folyamat aktuálisan nem észlelhető - közölte az MNB.
A koronavírus-járvány terjedése és annak első, második és aktuálisan kibontakozó harmadik hulláma súlyosan negatív gazdasági-pénzügyi következményekkel járt. A jelentkező gazdasági sokkhatás Magyarországon is a 2020. évi GDP jelentős kontrakcióját eredményezte, és érdemi fékező hatást fejtett ki a banki hitelezésre is, amelyet a moratórium törlesztéseket mérséklő hatása mellett jelentős jegybanki és kormányzati programokkal - Nhp, kamattámogatott hitelek, garanciák - sikerült növekedésben tartani.
A járvány eddigi és várható jövőbeni hatásai jelentős mértékben érintik mind az üzleti, mind a pénzügyi ciklus állapotát és változását is. Ez az anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos döntéseket megalapozó indikátorokra és a ráta meghatározására vonatkozó döntésekre is hatással van. Ennek következtében az effektív tőkekövetelmény előírása és a tőkepuffer felépítésének megkezdése később történhet meg - jelezte a jegybank.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente vizsgálja felül - áll a közleményben.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!