TV műsor

Brókerbotrány - Elutasította a bíróság az állami inzézmények felelősségének megállapítását a brókercég-ügyekben

Gazdaság, 2021.01.21

A Fővárosi Törvényszék részítéletben elutasította az úgynevezett brókerbotrányok károsultjainak keresetét arra, hogy megállapítsa a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Állam, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a nekik okozott károkért - közölte a bíróság az MTI-vel csütörtökön.

A közlemény szerint a Quaestor Értékpapír Zrt., a Buda-Cash Brókerház Zrt., valamint a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleiből létrejött pertársaság még 2017 decemberében kérte a bíróságtól az állami intézmények felelősségének megállapítását.

A csütörtöki tárgyaláson kihírdetett elutasító döntés indokaként a közlemény szerint elhangzott: az 1653 károsultat tömörítő pertársaság tagjainak jelentős részét - egészben vagy részben - a Kárrendezési Alapból már kártalanították, ezért az érintettek bírósági úton e körben már nem érvényesíthetnek további igényeket.

A bíróság a közlemény szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben azok részéről sincs helye az MNB, az ÁSZ és a Magyar Állam felelősségének megállapítására irányuló keresetnek, akik nem tartoznak a fentebb meghatározott károsulti csoportba. Nekik ugyanis az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján csupán a felelősség megállapítására irányuló kereseti kérelmük nem volt teljesíthető - áll a közleményben.

A pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. a per kezdetén közölte: a perközösségben 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult érintett, akiknek mintegy 30 milliárd forint kára nem térült meg a bróker cégek csődjét követően.

A kft. szakértői álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani - írják.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!