Az ingatlanközvetítő vállalat jelezte: a visszaesést elsősorban a koronavírus-járvány okozta, a nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

A közleményben emlékeztettek, hogy külön kormányhivatali engedély szükséges a lakásvásárláshoz, ha a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára.

A Duna House a Miniszterelnökség által kiadott statisztika alapján közölte, hogy a legnagyobb arányban, 39 százalékban a kínai állampolgárok voltak jelen a lakáspiacon. Nemcsak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek.

Az izraeliek és az oroszok is 8-8 százalékát adták tavaly a külföldi vevőknek, őket 5 százalékkal az ukránok követték. Rajtuk kívül nagyobb számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába.

Az unión kívüli külföldiek 74 százalékban budapesti lakást vettek. A fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.

A tulajdonszerzés 93 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is.

A beérkező kérelmek közül csak 33-at utasított vissza a kormányhivatal - jelezte a Duna House.

Az ingatlanközvetítő vállalat saját szakértőinek tapasztalatai alapján közölte azt is, hogy az EU-n belüli vevők közül a legtöbb - 2019-hez hasonlóan - tavaly is Németországból érkezett, legkedveltebb célpontjuk a főváros és a Balaton parti nyaralóövezetek voltak.

A Balaton az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a tó nyugati részénél vesznek ingatlant.

A környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, de még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák vevők. Ők jellemzően a határvidékeken választanak ingatlanokat.