Az idei negyedik kamatdöntő ülésen az alapkamat változatlanul 0,6 százalék, az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék maradt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 3,7 százalékra nőtt márciusban, míg a maginfláció 3,9 százalékra mérséklődött. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 50-60 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű kamatemelésre nem lát indokot.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a további monetáris politikát az április-májusi inflációs adatok határozhatják meg, ekkor jelennek majd meg az adatokban a nyitás után végrehajtott áremelések, illetve az esetleges másodkörös inflációs hatások.

Amennyiben a beérkező adatok indokolják, nem elképzelhetetlen kismértékű szigorítás - jegyezte meg.

Az elemző szerint az MNB a magyar gazdaság helyreállásával kapcsolatban optimista megközelítést alkalmaz, továbbá elismeri, hogy az infláció a következő hónapokban bázishatások miatt 5 százalék körül alakulhat.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: a közleményben nem volt új monetáris politikai üzenet, az MNB értékelte az elmúlt időszak gazdasági folyamatait, továbbá az állampapír-vásárlási programot vizsgálta felül sikeresnek ítélve meg azt.

A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje - jelezte az elemző.

Áprilisban és májusban a fogyasztói árindex emelkedése jócskán átlépheti a 4 százalékos szintet, a jegybank egyelőre azonban nem fog reagálni a túllövésre, mivel átmenetinek tartja ezeket a hatásokat - foglalta össze Varga Zoltán.