Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén elmondta: 2023 végéig 3,6 milliárd euró (1299 milliárd forint) kölcsönt is felvesznek, amennyiben arra szükség lesz.

Kifejtette: a teljes összeg 66 százalékát helyreállításra, 34 százalékát az ellenálló képesség növelésére fordítják. A földrengés utáni újjáépítésre 6 milliárd kunát terveznek költeni. Minden komponens emellett a zöld és digitális átállást is elősegíti - tette hozzá.

Zdravko Maric pénzügyminiszter a konvergenciaprogrammal kapcsolatban - amely 2022-2024-es időszakra szól - elmondta: 2021-ben 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2022-ben 6,6 százalékkal, 2023-ban pedig 4,1 százalékkal.

A programmal Horvátország korrigálja a kormány által tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt is, és idén 3,8 százalékos deficittel számol.

A tárcavezető 2022-ben már a maastrichti kritériumnak megfelelően 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely 2023-ban 1,9 százalékra, 2024-ben pedig 1,5 százalékra mérséklődik.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három, legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

A koronavírus-járvány hatására tavaly az államadósság Horvátországban elérte a GDP 88,7 százalékát. Maric szerint ugyanakkor idén már csökken a GDP-arányos államadósság.