A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon tartotta, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A tanácstagok véleménye szerint az elmúlt hónapban beérkezett makrogazdasági adatok a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak, az inflációs kilátásokban nem történt elmozdulás az előző döntés óta.

Szeptemberben az infláció 2,8, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árindexének csökkenése mérsékelte. A szeptemberi maginflációs adatokkal kapcsolatban több döntéshozó rámutatott, hogy a piaci szolgáltatások árindexének alakulását egy egyedi tétel, a telekommunikációs szektor kiugró áremelkedése befolyásolta.

A testület szerint az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A nyári hónapokban a várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik.

A tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig - a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt - újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.

A monetáris tanács ezúttal is rámutatott, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak, a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A legtöbb tanácstag felhívta a figyelmet a külső környezet változatlan bizonytalanságára is. A lassuló európai konjunktúra miatt lefelé mutató inflációs kockázatok mellett kiemelték, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok alakulására a következő időszak geopolitikai eseményei - különös tekintettel a Brexittel és a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejleményekre - is jelentős hatással lehetnek.

A tanácstagok egybehangzó véleményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a hazai monetáris politikai döntések során továbbra is az óvatos megközelítés fenntartása indokolt, melynek során a tanács nagyban támaszkodik a beérkező adatokra, és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni - írták a közleményben.

A tanács továbbra is arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul, a romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A GDP a tanács várakozása szerint 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül. A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.

A közlemény felidézi, hogy a tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg. Az MNB rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon - írták a közleményben.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését november 19-én tartja, amelyről december 4-én, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.