Kedden az első negyedévi GDP első becslését közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A végleges adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye szintén nem változott. 2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.

Szintén kedden jelenik meg az ipari termelői árak márciusi adata, és a turisztikai szálláshelyek márciusi forgalma. Februárban a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 883 ezer vendég 2,2 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 19 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 14, a külföldivendég-éjszakáké 24 százalékkal emelkedett. 2024. január-februárban a belföldi vendégek 11, a külföldiek 18 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.

Csütörtökön a külkereskedelmi forgalom februári részletes adatait közli a KSH. Az előzetes adatok szerint februárban az export euróban számított értéke 2,4, az importé 12 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,1 milliárd euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 9,2 százalékkal nőtt, az importoldalon 0,1 százalékkal mérséklődött. Februárban a kivitel értéke 12,6 milliárd eurót (4875 milliárd forintot), a behozatalé 10,9 milliárd eurót (4234 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 1,7 milliárd euró (641 milliárd forint) volt. A kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolította le Magyarország.

Pénteken a lakásépítések-építési engedélyek idei első negyedéves adatait teszik közzé. Tavaly 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Budapesten 6359 lakást vettek használatba tavaly, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (-29 százalék), a többi városban (-2,0 százalék) és a községekben (-8,5 százalék) enyhébb volt. Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45 százalék.