Kedden tartja februári ülését a jegybank monetáris tanácsa. Az előző, januári ülésén a testület az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatkondíciókon: az alapkamat 0,6 százalékon, az egynapos hitel kamata 1,85 százalékon, az egynapos betét kamata pedig mínusz 0,05 százalékon maradt. A döntéshez fűzött közleményében a testület kiemelte a koronavírus-járvány által okozott bizonytalanságokat, és jelezte, hogy emiatt a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosság indokolt. Jelezte, az MNB készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze, a Növekedési kötvényprogram keretösszegét pedig 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emelték.

Szerdán a lakásépítések, építési engedélyek 2020-as negyedik negyedévi, és éves adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly az első három negyedévben 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34 százalékkal, az egyéb városokban 48 százalékkal, a községekben 19 százalékkal. Az építési engedélyek megoszlása alapján a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak - Budapesten 55 százaléka, a megyei jogú városokban 54 százaléka.

Szerdán közli a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatóját az államháztartás 2021. január végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint az év első hónapjában az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 198,8 milliárd forintos többlettel zárt. A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiánnyal zárták a januárt. A jelenlegi becslések szerint 2021-ben a GDP 6,5 százalékára várható az államháztartás uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiánya. A járványügyi védekezésre fordított összeg 60 milliárd forint volt januárban.

Csütörtökön a keresetek tavaly decemberi statisztikája jelenik meg. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a múlt év novemberében 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres elemek (jutalom, prémium). A keresetek növekedési üteme az előző két hónapban is hasonló, egyformán 8,8 százalékos volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 450 300 forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Tavaly január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Pénteken a foglalkoztatottság-munkanélküliség januári adatait közli a KSH. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer volt tavaly decemberben, 4 ezerrel több, mint az előző hónapban és 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,4 százalék volt, ami a novemberi értéknél 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, az előző év decemberit pedig kismértékben, 0,2 százalékponttal meghaladta. A munkanélküliek száma 200 ezer volt, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb volt a novemberinél. Novemberhez képest a munkanélküliek száma 10 ezerrel nőtt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a munkanélküliek száma 59 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal volt magasabb.