A brit jegybank kilenctagú monetáris tanácsa a csütörtöki bejelentés szerint háromféleképpen szavazott: hatan voksoltak a Bank of England kormányzója, Andrew Bailey által előterjesztett, 25 bázispontos emelésről szóló javaslatra, ketten agresszívabb, 50 bázispontos kamatemelést pártoltak volna, egy tanácstag az 5,00 százalékos eddigi kamat fenntartására szavazott.

A most elért 5,25 százalékos alapkamat 15 éves csúcs: legutóbb 2008 áprilisában - a globális pénzügyi válság elhatalmasodása előtt - volt ugyanezen a szinten a Bank of England irányadó kamata.

A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tizennegyedszer emelte irányadó kamatát azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának jelenlegi szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.

A tizenkét havi összevetésben számolt brit infláció tavaly szeptember és az idén március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot.

A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.

Június volt ugyanakkor a harmadik olyan hónap egymás után, amikor az éves inflációs ütem az egyszámjegyű tartományban járt: abban a hónapban a
fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Áprilisban és májusban egyaránt 8,7 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig csaknem a négyszerese a jegybanki célszintnek.

A monetáris tanács az újabb kamatemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött elemzésében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a tizenkét hónapra számolt infláció az idén jelentős mértékben tovább csökken, elsősorban az energia, illetve kisebb mértékben az élelmiszerek drágulási ütemének várható lassulása miatt. A pénzügypolitikai testület az év végére 5 százalék körüli inflációs ütemet vár.

A tanács előrejelzése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a fogyasztói árak éves összevetésben mért emelkedési üteme 2025 második negyedévében tér vissza a 2 százalékos jegybanki célszintre, középtávon pedig e szint alá lassul a hazai és a külső inflációs nyomás egyidejű enyhülése nyomán.

A teljes kosárra számolt 7,9 százalékos júniusi infláción belül az élelmiszerárak éves emelkedési üteme 17,3 százalék volt, de a Bank of England monetáris tanácsának csütörtöki előrejelzése szerint az élelmiszer-árinfláció az idei év végéig 10 százalék körüli szintre csökken.