Az ITM közleménye szerint Schanda Tamás hozzátette, a hazai fogyasztóvédelemben a biztonság az első, ezért a tárca akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot.

Az Európai Bizottság kedden tette közzé adatait a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, az úgynevezett Safety Gate-be érkezett tavalyi bejelentésekről. A rendszer segítségével a nemzeti hatóságok szükség esetén gyorsan be tudnak avatkozni, és el tudják távolítani az üzletek polcairól, a webáruházak kínálatából a kockázatos termékeket.

Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan a legszűkebb európai élmezőnybe tartozott a riasztások számában 2020-ban is. A tavalyi 169 magyar jelzés a jelentősen nagyobb piacokkal, áruforgalommal rendelkező Németország és az Egyesült Királyság után a harmadik legtöbb volt.

A közlemény szerint a magyar riasztások 29 százaléka játékokhoz, 28 százaléka díszvilágítási füzérekhez és 15 százaléka világító berendezésekhez kapcsolódott. A veszélyes játékok mellett a villamossági termékek nem megfelelő minősége jelentette a fogyasztókra a legnagyobb veszélyt. A forgalomból kivont veszélyes termékek között divatékszerek és gyermekek számára készült felszerelési cikkek is szerepeltek.

A bejelentett termékek 28 százalékával szemben áramütés, 22 százalékával égési sérülés és 20 százalékával tűzveszély kockázata miatt merült fel kifogás, a villamossági termékeknél ezek együtt is megjelentek. A veszélyesnek ítélt játékok és termékek többek között fulladási és kémiai kockázatot jelentettek a gyermekek számára, szemsérülést és szemkárosodást is okozhattak volna.

A családok, gyermekek védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések és laborvizsgálatok idén is folyamatosak. A veszélyes termékekről a fogyasztóvédelmi portálon rendszeresen közzétett táblázatokból tájékozódhatnak a fogyasztók és a vállalkozások - olvasható a minisztérium közleményében.