A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium közlése szerint másfél százalékkal esett vissza az ipari termelés júniushoz képest. Elemzők is 1,5 százalékos csökkenést vártak a júniusban mért 6,5 százalékos növekedés után. A kiszállítások és a raktárkészletek egyaránt 0,6 százalékkal csökkentek az év hetedik hónapjában.

Júliusban a gépjárművek termelése 3,3 százalékkal csökkent az előző havi 22,6 százalékos növekedés után. Az elektronikai gépek és berendezések, kommunikációs eszközök gyártása 3,8 százalékkal csökkent, míg júniusban 2,6 százalékkal nőtt.

Az egy évvel korábbit 11,6 százalékkal haladta meg a japán ipari termelés júliusban, az előző hónapban, júniusban pedig 23,0 százalékkal nőtt. A kiszállítások 10,8 százalékkal nőttek, míg a raktárkészletek 4,3 százalékkal csökkentek.

Júliusban az ipari kapacitások kihasználtsága 3,4 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest, de az egy évvel korábbihoz viszonyítva 14,1 százalékkal ugrott meg.

A második negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, szezonális kiigazítással számolva 0,5 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző három hónaphoz képest a tavalyi második negyedévhez képest pedig 7,6 százalékkal nőtt a GDP. A gazdasági növekedést az állóeszköz beruházások hajtották, mivel a világgazdaság fellendülése erősítette a beruházásokat és az ipari termelést. A japán gazdaság növekedése azonban törékeny, mivel a koronavírus-járvány miatti szigorú korlátozások ismét fékezik a magánszektor működését, ráadásul lassan halad az oltási kampány.