TV műsor

Jogszabály-módosítást javasol a kgfb díjképzésére vonatkozóan az ombudsman

Gazdaság, 2020.09.15

Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel.

Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.

Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.

Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal.

A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést kedden ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot.

Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet - közismert nevén bonus-malus rendelet - által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!