Kamatdöntés - Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt az alapkamat

Gazdaság, 2020.05.26

A piaci várakozásoknak megfelelőnek nevezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamattartását az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők, akik szerint jelenleg nincs lépéskényszerben a testület.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a monetáris tanács keddi, kamatdöntő ülésén.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a döntést értékelve közölte, hogy nem számítottak változtatásra. Az MNB pár hete bejelentett eszközvásárlási programja életbe lépett, de az eredetileg meghatározott 1000 milliárd forintos keretből még bőven van - tette hozzá. Az induláskor előrevetített, hetente átlagosan 80 milliárd forintot csak az első héten költötte el a jegybank, az azt követő hetekben kisebb összegekért - 40, illetve 20 milliárd forintért - vásárolt, mert nyugodtabbá vált a piac. Felidézte: az inflációs alapmutató áprilisban lassult, elsősorban az üzemanyagárak zuhanása miatt. A jegybank által figyelt maginfláció és az adószűrt maginfláció magas szinten, 4 százalék körül van. Igaz, a következő hónapokban a gazdaság lassulása, a belső kereslet csökkenése miatt utóbbi maginflációs mutatóknál is lassulás várható, közelebb kerülhetnek az inflációs célhoz, ami az MNB számára kedvező folyamat - fejtette ki. Ráadásul a kötvényhozamok is lejjebb kerültek, ahogy a bankközi kamatok, valamint a forint árfolyama is jóval stabilabb, mint a másfél hónappal ezelőtti időszakban. "Összességében tehát, most nincs lépéskényszerben az MNB" - fogalmazott. A mostani kilátások szerint a bankközi kamatok (BUBOR) a következő időszakban várhatóan csökkenni fognak, a már említett gazdasági lassulás miatt, a jegybank pedig amúgy is abban érdekelt, hogy alacsony kamatokkal élénkítse a hitelezést, ezen belül a vállalati kölcsönök piacát - összegezte az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új intézkedéseket és eszközöket vezetett be. Mivel az infláció a következő hónapokban a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, majd az év második felében csak kismértékben haladja meg azt, ezért nem lesz szükség szigorításra. Arra a következő két-három évben sem számítanak - írta. Ugyancsak rámutatott, hogy a meghirdetett eszközvásárlási programban az utóbbi hetekben igen alacsony mennyiséget vásárolt az MNB, annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.

Hozzátette: a határidős kamatlábpiac pedig kismértékű, mintegy 20 bázispontos kamatcsökkentést árazott be, ami az egyhetes betéti kamat esetében be is következhet, mivel a cseh és a lengyel jegybank is a magyar alapkamat szintje alá csökkentette az alapkamatát. Az elmúlt két hónap során szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat: a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az EKB 750 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be, amit később a várakozások szerint további 500 milliárd euróval bővíthet, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot - ismertette.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte: a pénzügyi piacok nyugodtabbá válása, a bár gyenge, de stabil forint, illetve a mérséklődő infláció nem hozták lépéskényszerbe a jegybankot, valamint az eddig meghozott döntések is a várakozásoknak megfelelően hatottak. A kiadott közleményből nem olvasható ki a következő kamatdöntésre vonatkozó iránymutatás, a további lépéseket a beérkező adatok és kilátások fényében hozza meg az MNB. Fontosnak nevezte, hogy a monetáris politikai eszköztár átalakítása nyomán az MNB gyorsan, tanácsi döntés nélkül is be tud avatkozni a piaci likviditás alakulásán keresztül, így tehát ha lesz is beavatkozás, az sem feltétlenül lesz látványos, és egyaránt lehet szigorítás vagy lazítás.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint sem tartalmazott újdonságot a keddi közlemény, új bejelentést sem tettek a döntéshozók. A következő, június 23-i ülés lehet izgalmasabb, akkor ismerhetőek meg a friss inflációs jelentés keretszámai, illetve az eddigi gyakorlat szerint online sajtótájékoztató is lehet az ülést követően - írta. Kitért arra, hogy a nagy jegybankok további intézkedéseket hozhatnak. Az amerikai Federal Reserve mellett az Európai Központi Bank is számos intézkedést hozott az elmúlt hetekben, a következő EKB-kamatdöntő ülést jövő hét csütörtökön tartják. Hozzátette: az euró/forint árfolyam 4-5 hete viszonylag szűk sávban mozog, enyhén csökkenő trendben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!