Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte azt is, hogy a kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna. Hozzátette, hogy a kamatdöntést az MNB várakozásainál gyengébb gazdasági növekedés indokolhatta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepetést jelent a kamatcsökkentés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt írta, az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank, nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelten likviditást szorít ki a jegybank keddi döntésével. Megjegyezte azt is, hogy május 5-e és 26-a között 4 aukción együtt 99,94 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt az MNB, azóta azonban nem tartottak tendert, és nem is terveznek újat. A program nem titkolt célja volt a hozamgörbe ellaposítása, illetve a megfelelő likviditás biztosítása, melyet akkor sikerült is elérni, de azóta ismét emelkedésnek indultak a hosszú hozamszintek. Az Equilor várakozása szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a 10 éves hozamszint átlépné a 2,5 százalékos szintet, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon.

Összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt a jegybank inflációs céljai nincsenek veszélyben, az idén a toleranciasávon belül alakulhat, ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés mellett hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nemcsak Magyarországon, de a fejlett piaci gazdaságokban is - írta Varga Zoltán.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte a jegybank elmúlt hónapokban hozott intézkedéseit, és megemlítette, hogy az MNB az utóbbi hetekben nem vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek. Így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére - fogalmazott.

Mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a 3 százalékos inflációs cél felett alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem számítanak. A határidős kamatlábpiac pedig kismértékű, mintegy 10-15 bázispontos további kamatcsökkentést árazott be, ami az egyhetes betéti kamatnál be is következhet - írta Suppan Gergely. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt két hónap során szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az EKB 750 milliárd euró eszközvásárlási programot jelentett be, amit a várakozásoknál nagyobb mértékben, további 600 milliárd euróval bővített, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot.