Kamatdöntés - MNB-alelnök: júniustól szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére
Gazdaság, 2024.06.18
Júniustól új szakasz következik a monetáris politikában, ebben az időszakban a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.
Virág Barnabás közölte, hogy a monetáris tanács megítélése szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, ami szűkíti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét.
A tanács előretekintő iránymutatása megváltozott az előző hónapokhoz képest, a legfrissebb iránymutatás szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten döntenek az alapkamat mértékéről - fogalmazott az MNB alelnöke.
Hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére teszi a hangsúlyt. A változékony pénzpiaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé - mutatott rá.
Annak érdekében, hogy az óvatosság tovább oldódjon a magyar gazdaságban és a hazai megtakarítások fogyasztást bővítő hatása markánsabban jelenjen meg, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása - tette hozzá.
Virág Barnabás kifejtette: új szakaszra kell felkészülni, az elmúlt időszakban a nemzetközi befektetői hangulat romlott, az európai parlamenti választások nyomán az európai piacokon a volatilitás emelkedett, miközben a külső kamatkörnyezet a nagy gazdaságok esetében elhúzódóan magasan maradhat.
A hazai infláció a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul, ugyanakkor a maginfláció előre tekintve emelkedik, az inflációs várakozások csak lassan csökkennek - jelezte az MNB alelnöke.
Virág Barnabás kiemelten fontosnak nevezte a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérését 2024-ben és 2025-ben is.
A monetáris tanács kedden 25 bázisponttal 7,00 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Az MNB enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a márciusban várt 3,5-5,0 százalékról 3,0-4,5 százalékra változtatta, a GDP-növekedési előrejelzését változatlanul 2,0-3,0 százalékon tartotta. A kedden nyilvánosságra hozott fő számok szerint 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval és 3,5-4,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A 2026-os inflációt 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3-4 százalék között várja az MNB.
A tanács előretekintő iránymutatása megváltozott az előző hónapokhoz képest, a legfrissebb iránymutatás szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten döntenek az alapkamat mértékéről - fogalmazott az MNB alelnöke.
Hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére teszi a hangsúlyt. A változékony pénzpiaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé - mutatott rá.
Annak érdekében, hogy az óvatosság tovább oldódjon a magyar gazdaságban és a hazai megtakarítások fogyasztást bővítő hatása markánsabban jelenjen meg, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása - tette hozzá.
Virág Barnabás kifejtette: új szakaszra kell felkészülni, az elmúlt időszakban a nemzetközi befektetői hangulat romlott, az európai parlamenti választások nyomán az európai piacokon a volatilitás emelkedett, miközben a külső kamatkörnyezet a nagy gazdaságok esetében elhúzódóan magasan maradhat.
A hazai infláció a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul, ugyanakkor a maginfláció előre tekintve emelkedik, az inflációs várakozások csak lassan csökkennek - jelezte az MNB alelnöke.
Virág Barnabás kiemelten fontosnak nevezte a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérését 2024-ben és 2025-ben is.
A monetáris tanács kedden 25 bázisponttal 7,00 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Az MNB enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a márciusban várt 3,5-5,0 százalékról 3,0-4,5 százalékra változtatta, a GDP-növekedési előrejelzését változatlanul 2,0-3,0 százalékon tartotta. A kedden nyilvánosságra hozott fő számok szerint 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval és 3,5-4,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A 2026-os inflációt 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3-4 százalék között várja az MNB.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!