Hangsúlyozták, a költségvetés módosítása jelentős részben nem új kiadásokról szól, hanem arról, hogy az előző kormány által vállalt, de a 2026-os költségvetésben megfelelő fedezet nélkül hagyott, vagy eltitkolt kötelezettségeket most kell rendezni.
Ilyen egyebek közt a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezéséhez szükséges mintegy 65 milliárd forint, valamint az autópálya-koncesszió után fizetendő 176 milliárd forint. Utóbbi kötelezettség ismert volt, a korábbi kormány mégsem biztosította hozzá a teljes éves fedezetet: a költségvetésben szereplő összeg lényegében csak az év első felére volt elegendő.
Ismertették, a költségvetési törvény módosításával a KBM fejezet kiadási kerete jelentősen, mintegy 876 milliárd forinttal, 1712 milliárd forintról 2588 milliárd forintra emelkedik. A bevételi oldal változatlanul 118 milliárd forint marad. A beruházások fejezet kiadási kerete 486 milliárd forintról 504 milliárd forintra nő.
Részletezték, hogy
a módosítás mintegy 65 milliárd forintot biztosít a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezésére, 639,6 milliárd forintot a vasúti járműpark korszerűsítését szolgáló tőkeemelésre, amely a hazahozott európai uniós forrásoknak köszönhetően az új HÉV-ek és InterCity vonatok beszerzését is lehetővé teszi, valamint mintegy 8 milliárd forintot a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. részesedésének megszerzésére.
További 176 milliárd forint jut a koncessziós szerződésekből eredő állami fizetési kötelezettségekre. Az állami beruházások fejezetben 21,5 milliárd forint szolgálja az iváncsai ipari-innovációs terület vasúti fejlesztését, 20,1 milliárd a gyorsforgalmi úthálózathoz kapcsolódó fejlesztéseket, 14,6 milliárd pedig térségi közúti beruházásokat.
Hozzátetté, hogy a jelenlegi ismereteik szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerül a Nemzeti Koncessziós Iroda, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetésének feladata.
A két feladathoz összesen mintegy 1,2 milliárd forint előirányzat kapcsolódik, a Nemzeti Koncessziós Iroda esetében 991,2 millió, az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetésére pedig 200 millió forint. Ezek az összegek ugyan növelik a minisztérium előirányzatát, de nem jelentenek tényleges többletforrást, mivel a kormányzati feladatmegosztás változásához kapcsolódó forrásátcsoportosításról van szó.
Rámutattak, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódóan a nemzetközi vasúti fejlesztések kiadási kerete 44,5 milliárd forintról 109,5 milliárd forintra emelkedik. A gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjára fordítható összeg 210 milliárd forintról 386 milliárd forintra nő. Emellett 647,6 milliárd forint áll rendelkezésre a tárcához tartozó társaságok támogatására, amelyből a vasúti járműpark korszerűsítése is megvalósul.
A vasúti fejlesztéseket érintően összesen 86,5 milliárd forint többletforrás jelenik meg. Fontos, hogy ezek a költségvetési sorok közvetlenül nem tartalmaznak uniós forrást. A vasúti járműpark korszerűsítésével kapcsolatban vonnak be európai uniós forrásokat - jegyezték meg.
A víziközmű-fejlesztésekre rendelkezésre álló források nem változnak. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezetében 27,3 milliárd forint, az állami beruházások fejezetben pedig további 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ezekből többek között Debrecen víziközmű-infrastruktúrájának, valamint a Szegedi Ipari Parkhoz kapcsolódó közművek fejlesztése valósulhat meg - tájékoztattak.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!