Az elnök ismertette, hogy a törvénymódosítással csökken a söripari multik piackorlátozó tevékenysége és hasonlóan a cseh, német, belga és más európai társaikhoz, biztosítva lesz a magyar kisüzemek számára, hogy termékeiket a vendéglátóhelyeken szabadon értékesítsék.

A kisüzemi sörfőzdék piaci részesedése a teljes magyar sörpiacon 200 ezer hektoliterrel jelenleg 3 százalékot tesz ki, amely az intézkedésnek köszönhetően másfél éven belül 5-6 százalékra nőhet. A teljes magyarországi sörpiac termelése mintegy 6,3 millió hektoliter, ebből 9 százalékos részesedése van a csapolt sörnek - tette hozzá.

Gyenge Zsolt kifejtette, hogy a kormány ezen 1500 embert foglalkoztató, főleg családi vállalkozásokból álló, jelentős technológiai háttérrel rendelkező szektornak két lépcsőben nyújtott segítséget: első körben még márciusban, amikor bekerülhettek abba a kedvezményezetti körbe, amelyben a vendéglátás és a szállodaipar is tartozott, így ők is mentesültek a járulékok fizetése alól.

A koronavírus-járvány korlátozásai miatt összeomlott a kisüzemi sörök piaca, amelynek átvészelésében jelentős segítséget jelent a törvénymódosítás. Eszerint az életbe lépéstől számítva csak olyan szerződést köthetnek a multi sörgyárak a vendéglátósokkal, amely alapján legalább 20 százaléknyi kisüzemi csapolt sört is kell tartaniuk.

A köztársasági elnök által a törvénymódosítás aláírását követően már nem köthető a régi feltételekkel szerződés, illetve a törvény szerint 2021. július 31-ig maradhatnak érvényben azok a szerződések, amelyek jelenleg élnek a nagy sörgyártók és a vendéglátóhelyek között - fűzte hozzá.

Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde tulajdonosa hozzátette, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően lehetőség van a regionális sörmárkák előtérbe kerülésére is. Közel 100 kisüzemi sörfőzde működik jelenleg Magyarországon.

Gyenge Zsolt kitért arra is, hogy a jövőben törekszenek a hazai komlótermesztés felélesztésére, emellett a Pénzügyminisztériumnál (PM) szorgalmazzák a csapolt sör általános forgalmi adójának (áfa) mérséklését.