A kormányzótanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke a zéró-közeli kamatokra és eszközvásárlásokra épülő, laza monetáris politika folytatásáról hozott döntés indoklásában elmondta, hogy a világgazdasági fellendülés keresletnövelő hatásával és a kormányok költségvetési támogatásával élénkülő euróövezeti gazdasági aktivitás ellenére is a rövidtávú kilátásokat olyan bizonytalansági tényezők árnyékolják be, mint a fertőzésszám növekedése és a lakosság átoltottságának viszonylag lassú előrehaladása.

Az átoltottsági arány növekedésével és a korlátozások lazításával párhuzamosan azonban bizton lehet számítani 2021 folyamán a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére - szögezte le beszédében Christine Lagarde. Rámutatott, egyedi és előre nem jelezhető, valamint átmenetileg fellépő tényezőknek, valamint az energiaárak emelkedésének köszönhetően erősödött az inflációs nyomás az elmúlt hónapokban az euróövezetben. Mindamellett a maginfláció gyengén alakul a lanyha gazdasági teljesítmény és a csekély kereslet miatt.

Az EKB elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a járvány idején emiatt is különösen fontos a bizonytalansági tényezők enyhítése és az üzleti bizalom megerősítése a kedvező finanszírozási kondíciók biztosítása révén a gazdasági aktivitás élénkítése és az árstabilitás megvédése érdekében. A kormányzótanács ezért döntött a kamatok változatlanul hagyása mellett - mondta, hangsúlyozva, hogy a kamatszinten nem is fognak változtatni mindaddig, amíg az inflációs prognózisok az előrejelzési távlatokon belül nem konvergálnak a 2 százalék közeli célhoz.

Az EKB elnöke beszédében megerősítette az eszközvásárlási programok folytatásáról a közleményben tett bejelentéseket is, hangsúlyozva, hogy ezek a monetáris politikai eszközök nagyban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási kondíciók biztosításához a gazdaság minden szektorában, támogatják a gazdasági növekedést és hozzájárulnak az árstabilitás biztosításához középtávon.

Elmondta, hogy az EKB szoros figyelemmel követi a devizaárfolyamok alakulását a középtávú inflációs folyamatokra gyakorolt lehetséges hatásuk szempontjából és kész minden rendelkezésére álló monetáris politikai eszközt bevetni a fogyasztói áraknak az inflációs célhoz igazodó alakulásának biztosítása érdekében.

Christine Lagarde a monetáris politikai döntés alapjául szolgáló makrogazdasági környezetet felvázolva elmondta, hogy 2020 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék és így 3,9 százalékos elmaradásba került a járvány előtti egy évvel korábbi helyzethez képest. A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedévben is tovább csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék, de a második negyedévben már kezdetét veszi a fellendülés.

Márciusban 1,3 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció a februári 0,9 százalékról elsősorban az energiaárak növekedése miatt, miközben az energia és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói árak emelkedésének az üteme lassult - mutatott rá az EKB elnöke. Az elkövetkező hónapokban viszont a maginfláció is növekedhet számos egyszeri tényező következtében, amelyek hatása a jövő évtől kezdve már enyhül majd.

A gazdaságkutatók felmérései alapján a feldolgozóiparban folytatódik a teljesítmény növekedése a globális kereslet emelkedésének köszönhetően - mutatott rá az EKB elnöke. A szolgáltatói ágazatokat azonban továbbra is erőteljesen fékezik a még érvényben lévő kapcsolattartási korlátozások, bár a javulás jelei már itt is érzékelhetőek. A költségvetési ösztönző programok erőteljes támogatást nyújtanak mind a lakosságnak, mind a gazdasági szereplőknek. A lakossági fogyasztásra tartósnak ígérkező nyomást gyakorolnak viszont a jövőben jövedelmi és foglalkoztatási kilátásokkal szembeni aggodalmak. A vállalati beruházások azonban a bizonytalanságok ellenére is viszonylag tartósnak bizonyultak.

Az EKB a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére számít az átoltottsági arány növekedésével az év hátra lévő részében. Az euróövezeti gazdasági fellendülés a belső és a külső kereslet növekedésre támaszkodik majd a költségvetési ösztönzők és a kedvező finanszírozási kondíciók támogatásával.