Koncz Zsófia közölte: az alállomás bővítéséhez kapcsolódik a zuglói távvezeték létesítése, a Zugló és Ócsa közötti távvezeték átépítése és bekapcsolása a kerepesi alállomásba.

Budapest és Kelet-Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából is jelentős előrelépést jelent ez a 13 milliárd forint értékű beruházás, amely 2,5 milliárd forint uniós támogatásban részesült, ez utóbbi összeget a kormány megelőlegezte - mondta.

Az államtitkár hozzátette, a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítését a növekvő lakossági és ipari igények, valamint az időjárástól függő megújuló energiaforrások térnyerése és kapacitásbővítése indokolja. Egyúttal hangsúlyozta: Magyarországon az energiaellátás biztosított.

A kormány az energiaszuverenitást, az energiabiztonságot szeretné erősíteni, így a fő célkitűzés, hogy növeljék a villamos energia térnyerését - jelezte az államtitkár.

Koncz Zsófia arra is kitért, hogy Magyarország "napenergia bajnok", ugyanis 2023-ban Chile és Görögország után Magyarország volt a harmadik ország, amely az áramtermelésben a legnagyobb arányban használta a napenergiát.

Felidézte, hogy már megvalósult az a 2030-ig kitűzött célt, hogy az ország rendelkezzen 6000 megawattnyi napelemes kapacitással, így most a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia és Klímatervben már a 12 gigawattot célozták meg.

Magyarország jövője a zöldenergia - jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások nagy kihívás elé állítják a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítókat. Ugyanis most már 267 ezer úgynevezett háztartási méretű kiserőmű működik, ezek háromnegyede pedig családi házak tetején található.

Koncz Zsófia elmondta, hogy a magyar kormány nem csak hálózatfejlesztéssel támogatja az energiaellátást, az energiabiztonság és az energiafüggetlenség kérdését, hanem konkrét beruházásokkal is. Példaként említette, hogy kombinált ciklusú gázerőműveket építenek: kettő, kétszer 500 megawattosat Tiszaújvárosban, egy 650 megawattosat pedig Visontán.

Szólt arról is, hogy most egy olyan megvalósíthatósági tanulmányt készítenek, amely azt célozza, hogy Magyarországon legalább egy szivattyús tározós erőmű is létesüljön.

Mindezek mellett az államtitkár kulcskérdésnek nevezte az energiatárolást is, ezzel összefüggésben jelenleg 200 milliárd forintnyi pályázati konstrukció fut: az egyik a napenergia plusz program, ami az első olyan program, amely a modern napelemes rendszerek (napelemek és energiatároló) kihelyezését segíti.

A magyar energiapolitika, az energiabiztonság, a villamos energia termelésének növelése két fő pilléren nyugszik: a napenergia kapacitások további bővítésén és az atomenergián. Utóbbi kapcsán kijelentette, fontos, hogy Paks1 üzemidejét meghosszabbítsák, Paks2-t megépítsék, ezek klímapolitikai célkitűzéseket is szolgálnak.

"Célunk egyértelműen az, hogy Magyarország energiabiztonságát szavatoljuk" - mondta Koncz Zsófia.