Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, A közepes jövedelmi csapda című eseményen elmondta, hogy Magyarországnak gazdaságfejlesztési modellt kell váltania, amelyhez többek között tudás alapú munkahelyekre van szükség.

Az egyetemi tanár Brazília és Dél-Korea 1960 és 2014 közötti fejlődését mutatta be a Világbank két közgazdászának kutatása alapján, amelyben azt vizsgálták, hogy az egy főre jutó GDP alapján hogyan alakul a fejlődés az egyes országokban.

Csath Magdolna szerint a vizsgálatból kiderült, hogy míg például a brazil gazdaság a külföldi tőkebefektetéseket preferálta, Dél-Korea növekedési modellt váltott: nagy összegeket fordított kutatás-fejlesztésre és oktatásra.

Ennek következtében Dél-Koreában az egy személyre jutó kutatás-fejlesztési érték a 2010-ben mért 578 euróról, 2018-ra 1279 euróra bővült. Az ázsiai országban a felsőoktatásban részt vevők aránya 6,1 százalékra ugrott, míg Magyarországon ez az érték 2,2 százalék volt.

Csath Magdolna azt is hangsúlyozta, hogy a GDP mutató torzít, ugyanis benne van a repatriált profit is, márpedig minél több a külföldi tőkebefektető egy adott országban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a profitot kiviszik az országból. Példaként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben Magyarországról 3000 milliárd forintot vittek ki a külföldi cégek.

Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, Magyarországon a nemzetgazdasági átlagot meghaladó termelékenységi szintet és az átlagnál magasabb béreket a külföldi cégek tudják biztosítani.

Hozzátette, Magyarország nagy összegeket költ GDP-arányosan az oktatásra, a PISA tesztek azonban a matematika, a természettudomány és az olvasási, értési képességnél is azt mutatták, hogy Magyarország ezekben a vizsgálatokban a régiós országok és Észtország közül csupán Szlovákiát tudta megelőzni. A Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint mindezek miatt növelni kell az oktatás hatékonyságát.