A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés áprilisban 9,8 százalékkal növekedett éves összevetésben. Az adat összhangban állt az elemzői előrejelzésekkel. Márciusban 14,1 százalékos növekedést regisztráltak éves bázison, ám az erős adat részben a tavalyi alacsony bázisnak volt köszönhető. Tavaly márciusban a koronavírus gazdaságbénító hatására a kínai ipar 1,1 százalékkal zsugorodott, a járvány belföldi megfékezését követően azonban múlt év áprilisában már 3,9 százalékos növekedést jegyeztek fel.

Havi összevetésben áprilisban 0,52 százalékos növekedést regisztráltak az előző hónaphoz képest, míg az év első négy hónapját tekintve a kínai ipar 20,3 százalékkal nőtt.

A termelés kiemelkedően erős növekedését mérték az autóipar új energiával működő járművek gyártásával foglalkozó ágazatában: a bővülés mértéke áprilisban elérte a 175,9 százalékot éves összehasonlításban.

A kiskereskedelmi forgalom 17,7 százalékkal nőtt áprilisban a múlt év azonos időszakához képest. Elemzők 24,9 százalékos bővülést valószínűsítettek a márciusi, 34,2 százalékos növekedés után. Tavaly áprilisban a kiskereskedelmi forgalom még 7,5 százalékos zsugorodást mutatott.

Havi összevetésben a kiskereskedelem forgalma 0,32 százalékkal nőtt áprilisban az előző hónaphoz képest, míg az év első négy hónapját tekintve 29,6 százalékos bővülést mértek a múlt év azonos időszakával összevetve.

A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison 46,4 százalékkal erősödött áprilisban, míg az év első négy hónapjában 67,7 százalékos növekedést ért el. A járványhelyzet által jóval kisebb mértékben érintett internetes kiskereskedelemben január-áprilisban 27,6 százalékos bővülést jegyeztek fel.

Az állóeszköz-beruházások értéke a várakozásokat felülmúlva, 19,9 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest. Elemzők 19,0 százalékos bővülést jósoltak a január-márciusban mért, 25,6 százalékos emelkedés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 21,0 százalékkal nőtt január-áprilisban.

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt áprilisban, enyhén mérséklődve a márciusi, 5,3 százalékos szinthez képest. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt.

Kína a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP-bővülést követően Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindazonáltal április elején 8,4 százalékra javította fel előrejelzését a kínai gazdaság idei növekedését illetően.